Elemző: az inflációnál magasabb ütemben nőttek a keresetek júliusban

Az év elejéhez képest alacsonyabb, ám az inflációnál még így is érdemben magasabb növekedési pályára álltak a keresetek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből, amelyet a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza értékelt.

Regős Gábor elemzésében emlékeztetett arra, hogy júliusban a keresetek növekedési üteme némileg gyorsult az előző havi lassulást követően. Míg júniusban a bruttó átlagkereset 7,1 százalékkal, addig júliusban már 7,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A szakértő rámutatott, hogy a gyorsulásban bázishatások is szerepet játszottak.

A bérnövekedés háttere és ágazati különbségek

Az átlagkereset emelkedésében meghatározó tényező volt a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji növelése, valamint a szakképzett munkaerő iránti folyamatos kereslet. Ugyanakkor a munkaerőpiac feszessége egyértelműen csökken, ami hozzájárulhat a korábbinál mérsékeltebb béremelkedési ütemhez. A nettó átlagkereset 9,1 százalékkal nőtt, ami szignifikánsan meghaladja a bruttó adatot, köszönhetően a családi adókedvezményeknek és a többgyermekes édesanyák adómentességének.

A mediánkeresetek alakulása különösen figyelemre méltó: a bruttó mediánkereset 8,6, a nettó pedig 9,7 százalékkal emelkedett. Ez az átlagot meghaladó növekedés arra utal, hogy az alacsonyabb keresetűek bére nagyobb mértékben emelkedhetett. Az ágazati szórás tekintetében a szociális ellátás vezet 12,1 százalékos növekedéssel, míg a leglassabb ütemet az egészségügyben mérték, mindössze 1,0 százalékos emelkedéssel.

Regős Gábor összegzése szerint a keresetek emelkedése továbbra is érdemben meghaladja az inflációt. A júliusi 1,2 százalékos inflációt figyelembe véve a bruttó átlagkereset reálértéke 6,2, míg a nettóé 7,8 százalékkal lett magasabb. Ez az 1,5-2,0 százalékos gazdasági bővülés mellett szép eredmény.

Fenntarthatóság és jövőbeli kilátások

Az elemző szerint kérdéses a folyamat hosszabb távú fenntarthatósága. Bár a következő hónapokban bizonyos állami ágazatokban – például a szociális, gyermekvédelmi és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók esetében – ígért béremelések felfelé húzhatják az adatokat, az év hátralévő részében a mostani szint maradhat a jellemző.

A jövő évi kilátások kapcsán kulcsfontosságú lesz a minimálbér és a garantált bérminimum alakulása. A bérek felzárkóztatása továbbra is fontos feladat, ám a szakértő hangsúlyozta, hogy ehhez a termelékenység növekedésének is fel kell zárkóznia. Bár a minimálbér emeléséről már született megállapodás, annak teljesülése még kérdéses, a garantált bérminimum jövőbeli mértékéről pedig egyelőre nincs információ.

A gazdasági környezet változásai és a munkaerőpiaci feszesség csökkenése együttesen határozzák meg a következő időszak bérdinamikáját, amelyben a termelékenység javítása központi szerepet játszhat.