A The Guardian beszámolója szerint a természetvédelmi szakemberek között komoly nézetkülönbség alakult ki arról, milyen következményekkel járhat a rétisasok visszatérése Nagy-Britanniába. Bár a faj újbóli megtelepedését sokan természetvédelmi sikerként értékelik, egyes kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a nagy testű ragadozók jelentős károkat okozhatnak a tengeri madarak költőhelyein.
Tim Birkhead, a Sheffieldi Egyetem ökológiai és evolúcióbiológiai emeritus professzora szerint a rétisasok visszatelepítését övező lelkesedés közepette nem fordítottak kellő figyelmet a tengeri madártelepeket fenyegető veszélyekre. A szakember hangsúlyozta, hogy bár örömmel látná ismét a rétisasokat a brit égbolton, nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a skandináviai kutatásokat, amelyek szerint a ragadozók jelenléte hozzájárulhatott egyes madárkolóniák gyorsabb hanyatlásához.
Akár 60 rétisast is visszatelepítenének Walesbe
A vita középpontjában egy dél-walesi, Gwent térségére tervezett program áll, amelynek keretében legfeljebb 60 fiatal rétisast engednének szabadon. Emellett az angliai Exmoor térségében további 20 fiatal madár szabadon engedését tervezik a következő három évben.
A gwenti kezdeményezést a Gwent Wildlife Trust támogatja, a Wildlife Trust of South & West Wales (WTSWW) azonban határozottan ellenzi. A szervezet attól tart, hogy a rétisasok megjelenése súlyos következményekkel járhat a térség tengeri madárállományára.
Az aggodalmakat tovább növelte, hogy a közelmúltban egy rétisast figyeltek meg a dél-walesi Skomer szigete felett. A térség kiemelkedő jelentőségű tengeri madárrezervátum, ahol korábban David Attenborough is forgatott a Wild Isles című természetfilm-sorozathoz.
Sarah Kessell, a WTSWW vezérigazgatója szerint egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy a rétisasok veszélyeztethetik a sziklás tengerpartokon fészkelő madarakat. Különösen aggasztónak tartja a Skomer és Skokholm szigetén élő, nemzetközi természetvédelmi jelentőségű állományok helyzetét.
A szakember szerint a rétisasok nemcsak közvetlenül zsákmányolhatják a tengeri madarakat, hanem jelenlétükkel meg is zavarhatják azok költését. A megriadt madarak elhagyhatják fészkeiket, ami a tojásokat és a fiókákat további veszélyeknek teheti ki.
A természetvédők aggodalmát erősíti, hogy Nagy-Britannia tengeri madárállománya az elmúlt öt évben mintegy 20 százalékkal csökkent. Ez a madárcsoportok közül a legnagyobb visszaesésnek számít. Bár Dél-Wales tengeri madárállományai jelenleg viszonylag jó helyzetben vannak, a szakemberek attól tartanak, hogy a rétisasok visszatérése tovább növelheti a rájuk nehezedő nyomást.
Több évtizedes természetvédelmi munka eredménye a rétisasok visszatérése
A rétisas egykor Nagy-Britannia több területén is elterjedt volt, az emberi üldözés következtében azonban fokozatosan eltűnt. A fajt 1918-ra kipusztultnak tekintették a brit szigeteken.
Visszatelepítése 1975-ben kezdődött Skóciában, ahová Norvégiából származó fiatal madarakat vittek. A program sikeresnek bizonyult, és napjainkra már több mint 200 költőpár él Skóciában.
Angliában 2019-ben, a Wight-szigeten indult újabb visszatelepítési program, amelynek keretében eddig 45 rétisast engedtek szabadon. A természetvédelmi munka eredményeként 2023-ban East Sussexben már egy vadon született fiatal rétisas is kirepült.
Walesben ugyanakkor a faj visszatelepítése még nem valósult meg, ezért különösen nagy jelentősége van a mostani engedélyezési eljárásnak.
Geoff Hilton, a Wildfowl and Wetlands Trust (WWT) szakértője, aki a gwenti programot vezeti, elismeri, hogy minden természetvédelmi beavatkozás hordoz magában kockázatokat. Szerinte azonban megfelelő előzetes vizsgálatokkal és folyamatos ellenőrzéssel ezek kezelhetők.
Hilton hangsúlyozta, hogy a rétisasok változatos táplálékot fogyasztanak, amelyben a halak, a kisebb emlősök és az elhullott állatok is fontos szerepet játszanak. Egy 2020-as, a Balti-tenger keleti térségében végzett kutatás szerint az Európai Unióban kiemelt természetvédelmi jelentőségű madarak az azonosított zsákmányállatok mindössze mintegy egy százalékát tették ki.
A szakember szerint a gwenti program célja, hogy tíz év alatt hét-kilenc költőpár telepedjen meg a térségben. A szervezet nem számít arra, hogy a visszatelepítés jelentősen csökkentené bármely madárfaj állományát. A támogatók úgy vélik, hogy a rétisasok visszatérése hozzájárulhat egy természetesebb, kiegyensúlyozottabb élővilág kialakulásához, amelyben a csúcsragadozók ismét betölthetik ökológiai szerepüket.
Norvégiai kutatások figyelmeztetnek a lehetséges veszélyekre
A kutatók szerint a rétisasok jelentette veszély nem kizárólag a közvetlen zsákmányolásban rejlik. Stephen Votier, a Heriot-Watt Egyetem professzora arra figyelmeztetett, hogy a ragadozók jelenléte közvetve is súlyosan befolyásolhatja a tengeri madarak költési sikerét.
A rétisasok felbukkanása miatt a madarak pánikszerűen elhagyhatják fészkeiket, így a tojások és a fiókák védtelenné válhatnak más ragadozókkal, például sirályokkal és varjúfélékkel szemben. A rendszeres zavarás hosszabb távon akár egész költőtelepek fennmaradását is veszélyeztetheti.
Ezeket az aggodalmakat norvégiai vizsgálatok is alátámasztják. Egy 2023-ban megjelent tanulmány szerint a Røst szigetén 2020-ban megfigyelt rétisasok jelenléte jelentősen felgyorsította egy háromujjúcsüllő-kolónia hanyatlását.
A madártelep állománya már korábban is csökkent, részben a táplálékul szolgáló halak mennyiségének visszaesése miatt. A rétisasok okozta zavarás azonban tovább rontotta a helyzetet, mert a tengeri madaraknak kevesebb idejük maradt fészkeik és fiókáik védelmére.
A tanulmány szerzői, Annette Fayet és Tycho Anker-Nilssen hangsúlyozták, hogy a norvégiai események nem feltétlenül ismétlődnek meg Dél-Walesben, de a hasonló következmények lehetőségét sem lehet kizárni. Arra is felhívták a figyelmet, hogy Røst szigetén mindössze két-három rétisas-költőpár élt, ám a térségben nagy számban jelentek meg fiatal, még nem költő madarak, amelyek rendszeresen megzavarták a tengeri madártelepeket.
Roger Morgan-Grenville természetvédelmi író szerint a Balti-tenger térségében szintén megfigyeltek összefüggéseket a rétisasok jelenléte és egyes tengeri madarak, köztük a kormoránok, szulák és háromujjú csüllők romló költési eredményei között.
Az év végéig előzetes döntés születhet a visszatelepítésről
A Natural Resources Wales jelenleg vizsgálja a gwenti visszatelepítési program engedélykérelmét. A hatóság várhatóan 2026 végéig alakítja ki előzetes álláspontját arról, hogy támogatható-e a kezdeményezés.
Amennyiben a szervezet elviekben kész lenne engedélyezni a programot, 2026 végétől 2027 elejéig nyilvános egyeztetést tartanának. A végleges döntés csak ezt követően születhet meg, a természetvédelmi szervezetek, kutatók és más érintettek véleményének mérlegelésével.
A vita egyik legfontosabb kérdése, hogy miként lehet összeegyeztetni egy korábban kipusztult ragadozó madár visszatelepítését a már meglévő, veszélyeztetett tengeri madárállományok védelmével. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy Nagy-Britannia élővilága az elmúlt évszázadban jelentősen megváltozott, ezért a rétisasok visszatérésének következményeit a jelenlegi ökológiai viszonyok alapján kell megítélni.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.