Az alapkamat 5,50 százalékon marad, mérséklődik a középtávú inflációs cél

A változatlanul 5,50 százalékon tartott alapkamat támogatja az inflációs cél fenntartható elérését – mondta Varga Mihály a keddi kamatdöntést követő online sajtótájékoztatóján.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak, valamint a bizonytalan világgazdasági és pénzügyi piaci környezet óvatos monetáris politikai megközelítést indokolnak. Kiemelte, hogy a tanács a következő hónapokban körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamatról.

Új inflációs cél

A 2,5 százalékos új inflációs cél mértékéről egyhangú döntést hoztak, több hónapos előkészítést követően. Az új cél hosszabb távon mérsékeltebb inflációt, kiszámíthatóbb gazdasági környezetet, alacsonyabb nominális kamatokat és finanszírozási költségeket jelent a magyar gazdaságnak.

A monetáris tanács a keddi kamatdöntést követően jelentette be, hogy 2,5 százalékra csökkenti középtávú inflációs célját a jelenlegi 3,0 százalékról, a toleranciasáv változatlanul plusz-mínusz 1 százalékpont marad; az új inflációs cél 2028. január 1-jén lép hatályba.

A hazai kockázati megítélést előretekintve főként a költségvetési pálya, az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások, illetve a külső piaci környezet befolyásolja.

Nemzetközi környezet és árfolyam

A globális befektetői hangulatot továbbra is a közel-keleti konfliktus lezárásához köthető bizonytalanságok határozzák meg. A világpiaci olaj- és gázárak, valamint az olajfinomítói árrések augusztus óta jelentősen emelkedtek, ami kockázatot jelent a nemzetközi inflációs környezetre nézve.

A fejlett gazdaságok hosszú kötvényhozamai másfél évtizedes csúcsok közelébe kerültek, a globális kötvénypiaci folyamatokat pedig kiemelten követi a jegybank. Varga Mihály elmondta, hogy a forint az elmúlt hónapokra jellemző erősebb sávban maradt, ugyanakkor az árfolyam régiós összevetésű nagyobb volatilitása továbbra is figyelmet érdemel.

Az augusztusi 1,3 százalékos inflációs adat alacsonyabb volt az elemzői várakozásoknál, a maginfláció pedig 2 százalék volt. A lakossági inflációs várakozások, valamint a kiskereskedelmi értékesítésekre és a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások mérséklődtek az év elejéhez képest.

Vizsgálatok és meghallgatások

Az Országgyűlés MNB-vizsgálóbizottsági meghallgatásával kapcsolatban Varga Mihály kijelentette, hogy a bizottság azt hallgat meg, akinek a meghívását szükségesnek tartja. Hozzátette: „Bárkit, akit állampolgárként érint egy ilyen meghívás, annak eleget kell tenni”, ez a helyes eljárás.

A jegybanknál indított belső vizsgálattal kapcsolatban közölte, hogy be tudták azonosítani azt a személyi kört, akinél az adatszivárgás felmerülhetett.

A jegybanki vezetői tájékoztató végén megerősítették, hogy a devizapiac stabilitásának fenntartása továbbra is támogatja az inflációs várakozások horgonyzását és az árstabilitási cél elérését.