Üzemanyagárak és választási kampány: Trump lépései a drágulás ellen

A benzin és a gázolaj ára több mint a duplájára emelkedett azóta, hogy februárban megkezdődött az Egyesült Államok és Izrael konfliktusa Iránnal, ami súlyosan érinti a szállítmányozási vállalkozásokat, a mezőgazdasági termelőket és minden amerikai autóst. A kritikus félidős választások közeledtével egyre hangosabbak a követelések az üzemanyagárak csökkentésére, Donald Trump elnök pedig több bejelentést is tett a költségek mérséklése érdekében. A kérdés azonban továbbra is az, hogy mit tehet az elnök a választás napjáig hátralévő néhány hétben, és vajon hatásosak lesznek-e ezek a lépések.

Trump kampánykörútján bejelentette a mezőgazdasági és ipari célú, úgynevezett vörös festékkel jelölt gázolaj közúti használatára vonatkozó korlátozások felfüggesztését. Ez a lépés rávilágít arra, hogy a megélhetési költségek kérdése mennyire meghatározza a félidős választási kampányt. A választók az üzemanyag, az élelmiszer és egyéb áruk drágulását közvetlenül az elnökhöz és pártjához kötik, ami nehéz helyzetbe hozza a novemberben induló republikánus jelölteket.

A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az amerikaiak többsége elégedetlen az elnök gazdaságpolitikájával és az iráni háború kezelésével, amely jelentősen hozzájárult a magas üzemanyagárakhoz. A globális olajellátás akadozik, mivel a közel-keleti konfliktus hónapokra gyakorlatilag megbénította az olaj és a finomított termékek szokásos áramlását a Hormuzi-szoroson keresztül. Bár a nyersolaj szállítása már majdnem elérte a háború előtti szintet, az ár hordónként 100 dollár (kb. 39 000 forint) felett maradt, ami tartósan magasan tartja a gázolaj és a benzin árát is.

David Ruisard, az Argus nyersanyag-elemző cég árazási menedzsere szerint az orosz-ukrán háború szintén negatívan hat az olajellátásra. „Becsléseink szerint a gázolaj árának gallononkénti 3 dollárról 6 dollárra történő emelkedése 60 százalékban a Hormuzi-szoroshoz, 40 százalékban pedig az orosz-ukrán konfliktushoz köthető” – magyarázza a szakértő.

Michael Pearce, az Oxford Economics vezető amerikai közgazdásza szerint ezek az energiaárak felelősek az idei inflációs ugrás nagy részéért, ami a kamatlábak emelését is kikényszeríti. „A magasabb kamatok és az energiaárak kombinációja egyszerre sújtja a háztartások költségvetését és a vállalatok működési költségeit” – mondta a közgazdász.

Patrick De Haan, a GasBuddy üzemanyagár-követő oldal elemzési igazgatója ugyanakkor rámutatott, hogy az elmúlt hetekben némi mérséklődés volt tapasztalható. Szerinte ez részben a Trump-adminisztráció által az elmúlt hetekben alkalmazott manővereknek köszönhető.

A vörös festékkel jelölt gázolaj használatának engedélyezése a közutakon egyfajta adómentességet jelent, mivel ezt a típusú üzemanyagot eredetileg nem terhelik szövetségi adók. Ruisard szerint azonban a gyakorlati megvalósítás kockázatos. A festékanyagot rendkívül nehéz kitisztítani az üzemanyagtartályokból, és a fuvarozó cégek komoly bírságokra számíthatnak, ha a kedvezmény lejárta után is ilyen üzemanyagot találnak a járműveikben, mivel ez adócsalásnak minősül.

Emellett a vörös festékkel jelölt gázolaj kiterjesztett használata más problémákat is felvet. Ruisard kiemelte, hogy a vasúti üzemeltetők és más vállalkozások általában meghatározott mennyiségű készletet különítenek el ebből a termékből. Ha hirtelen megnő a fogyasztás, az kimerítheti a rendelkezésre álló készleteket, ami ellátási zavarokhoz vezethet.

Sikeresebbnek bizonyult a G7-országok bejelentése, miszerint 100 millió hordó olajat és gázolajat szabadítanak fel a stratégiai készletekből az ellátási gondok enyhítésére. De Haan szerint ez a bejelentés önmagában is hozzájárult az árak némi csökkenéséhez, függetlenül attól, hogy pontosan mennyi üzemanyag került eddig a piacra.

Pearce közgazdász azonban figyelmeztet: ez csak átmeneti megoldás. „Amíg a Perzsa-öbölből származó energiaexport zavart szenved, a készleteket folyamatosan csapolni kell, a későbbi visszatöltés pedig hosszú ideig magasan tarthatja az árakat, még akkor is, ha a közel-keleti zavarok megszűnnek” – tette hozzá.

Trump korábban felvetette a szövetségi benzinadó felfüggesztését is, de ez a lépés a Kongresszus együttműködését igényelné, ami a választások előtt bizonytalan. Emellett rendkívül költséges: Indiana államban például a hasonló adócsökkentés 1 milliárd dollár (kb. 390 milliárd forint) bevételkiesést okozott az állami költségvetésnek.

A BBC beszámolója szerint az elnök emellett a gázolajexport tilalmát is fontolgatta. Bár ez részleges enyhülést hozhatna az Öböl-menti régióban és a Közép-Nyugaton, Pearce szerint az északkeleti és nyugati partvidéken kevés haszna lenne. A szakértő szerint a politika visszafelé sülhet el, mivel a gázolaj felhalmozásához vezetne, és a készletek kimerülésekor a finomítóknak vissza kellene fogniuk a termelést, ami más energiaforrások árát hajtaná fel.

De Haan úgy véli, az elnök gyakorlatilag már minden kisebb eszközt bevetett, amivel rendelkezett, az árak mégis magasan maradtak. A szakértő szerint az egyetlen valódi megoldás a geopolitikai feszültségek rendezése lenne, ami azonban nem közvetlenül a Fehér Ház hatásköre.

Még ha sikerülne is megállapodást elérni Iránnal vagy az orosz-ukrán konfliktusban, Ruisard szerint a közel-keleti katonai csapások okozta károk miatt négy-hat hónapra lenne szükség a termelés normalizálódásához. A fogyasztók és az ipar számára az üzenet egyértelmű: a magas árak még egy ideig velünk maradnak, függetlenül a diplomáciai erőfeszítésektől.