Csökkenéssel nyitottak a nyugat-európai tőzsdék szerdán

Csökkenéssel nyitottak a vezető nyugat-európai tőzsdék szerdán, miután a közel-keleti energiaellátást övező kockázatok miatt ismét emelkedett a kőolaj ára, erősítve az inflációs és kamatemelési aggodalmakat. Az európai földgáz ára szintén emelkedett, az arany jegyzése ugyanakkor csökkent.

A páneurópai STOXX 600 index 0,40 százalékkal, az euróövezeti Euro Stoxx 50 index 0,68 százalékkal gyengült a kereskedés kezdetén. Londonban az FTSE 100 index 0,39 százalékkal, Frankfurtban a DAX 0,70 százalékkal, Párizsban a CAC 40 index 0,66 százalékkal csökkent. A milánói FTSE MIB 0,66 százalékkal, a madridi IBEX 35 index pedig 0,70 százalékkal állt alacsonyabban.

A közel-keleti konfliktus hatásai

A befektetői hangulatot elsősorban a közel-keleti konfliktus és annak energiaellátási következményei határozzák meg. Irán az elmúlt napokban fokozta a Hormuzi-szorosban közlekedő tartályhajók elleni támadásokat, miközben a szaúdi vezetésű koalíció közölte, hogy megsemmisített egy, a húszik által Szaúd-Arábia felé indított ballisztikus rakétát. Az emelkedő energiaárak újból felerősítették az infláció tartósságával és a jegybanki kamatemelésekkel kapcsolatos aggodalmakat.

A piacok figyelme szerdán az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szeptemberi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvére és több Fed-döntéshozó felszólalására irányul. Az októberi, legalább 25 bázispontos kamatemelés valószínűségét 20,5 százalékra árazták a piacok az egy héttel korábbi mintegy 51 százalékról, miközben a decemberi kamatemelés esélye 84,5 százalék volt. A várakozásokat az előző héten közzétett, a vártnál gyengébb amerikai inflációs és munkaerőpiaci adatok mérsékelték.

Politikai és vállalati hírek

Európában a francia belpolitikai és költségvetési fejlemények is a figyelem középpontjában maradtak. Marine Le Pen, a jövő tavaszi francia elnökválasztás esélyesének tartott jelölt az állami kiadások jelentős csökkentését helyezte kilátásba, ami kedden erősödést váltott ki a francia állampapírpiacon. Szerdán a piaci szereplők a francia külkereskedelmi és a német ipari termelési adatokra is figyelnek.

Vállalati hír, hogy a holland kormány befektetési társaságán, az NLFI-n keresztül 20,7 százalékról 10,5 százalékra tervezi csökkenteni részesedését az ABN AMRO bankban.

Az emelkedő olaj- és gázárak elsősorban az energiaigényes ágazatok, így a vegyipari, közlekedési és ipari vállalatok részvényeire gyakorolhatnak nyomást, az olaj- és gázipari cégek viszont profitálhatnak a magasabb energiahordozó-árakból. Az európai energiavállalatok közül így fokozott figyelem övezheti a Shell, a BP, a TotalEnergies és az Eni részvényeit, míg a magasabb üzemanyagköltségek miatt a légitársaságok, köztük a Lufthansa, az Air France-KLM és az IAG árfolyama lehet érzékeny az olajpiaci mozgásokra.

Energiaárak és piaci mutatók

Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára az európai kereskedés kezdetén 0,86 százalékkal 101,44 dollárra, az amerikai WTI-é 0,72 százalékkal 90,08 dollárra emelkedett. Az olajárakat a közel-keleti szállítási útvonalakkal kapcsolatos kockázatok támogatták, miközben az áremelkedést fékezte, hogy a Perzsa-öbölből induló energiaszállítások helyreállásának jelei mutatkoztak. A szaúd-arábiai kelet-nyugati vezeték nyersolaj-szállítási kapacitása napi 5,8 millió hordóra állt helyre.

Az orosz Urals olaj hordónkénti jegyzése 5,39 százalékkal 121,38 dollárra csökkent. Az Urals árát a gyengébb orosz tengeri szállítások mellett az új amerikai szankciók, valamint a szaúd-arábiai kínálat fokozatos helyreállása befolyásolja. A Brent ára az év eleje óta 66 százalékkal, a WTI ára 57 százalékkal, az Urals olaj ára pedig 140 százalékkal emelkedett.

Az európai földgáz irányadó jegyzése 1,58 százalékkal 76,88 euróra emelkedett megawattóránként. A gázpiacon továbbra is a Hormuzi-szoros körüli biztonsági kockázatok, valamint a cseppfolyósított földgáz, az LNG szállításával kapcsolatos bizonytalanságok állnak a figyelem középpontjában. Az európai gáztárolók töltöttsége mintegy 72 százalékos, ami elmarad a 87 százalékos ötéves szezonális átlagtól. Az európai földgáz ára az év eleje óta 172 százalékkal emelkedett.

Az arany spot jegyzése 0,80 százalékkal unciánként 4130,81 dollárra csökkent. Az arany árát az emelkedő olajárak miatt ismét erősödő inflációs és kamatemelési várakozások, valamint a magas kötvényhozamok befolyásolják.

A devizapiacon erősödött a dollár. A hat vezető devizával szembeni árfolyamát követő dollárindex 0,24 százalékkal 102,07 pontra emelkedett. Az euró 0,28 százalékkal gyengült a dollárral szemben, 1,1229 dolláron jegyezték az európai piacnyitás idején.

A dollár árfolyamát a Fed kamatpályájával kapcsolatos várakozások mellett a közel-keleti konfliktus miatt megnövekedett menedékeszköz-kereslet is támogatta a szerdai kereskedés során.