Ugrás a tartalomra
2026. október 7., szerda Névnap: Amália
Friss hírek percről percre Budapest 17°C EUR 365 Ft USD 324 Ft
2026. október 7., szerda Névnap: Amália
Friss hírek percről percre Budapest 17°C EUR 365 Ft USD 324 Ft
Külföld

Kedd éjfélkor jár le az államfőválasztás határideje Koszovóban, az ellenzék elutasította a kormányfő ajánlatát

Az alkotmánybíróság által meghatározott határidőig nem született egyezség a koszovói államfő megválasztásáról, miután a Koszovói Demokrata Párt elvetette Albin Kurti miniszterelnök javaslatát. Ha éjfélig nem választanak új elnököt, a parlament feloszlik, és 45 napon belül új választást kell kiírni.

Kedd késő estig nem született megállapodás a koszovói köztársasági elnök megválasztásáról, miután a Koszovói Demokrata Párt (PDK) elutasította Albin Kurti miniszterelnök legutóbbi ajánlatát.

A kormányfő a hágai különleges bíróságról szóló törvény módosításának elfogadásáért cserébe kérte az ellenzéki párttól az elnökválasztási szavazáson való részvételt.

Az alkotmánybíróság által meghatározott határidő kedden éjfélkor jár le. Ha addig nem választanak államfőt, a parlament feloszlik, és 45 napon belül új parlamenti választást kell tartani. A testület korábban kimondta, hogy az elnökválasztásra rendelkezésre álló hatvan nap augusztus 8-án kezdődött, és október 6-án ér véget.

Albin Kurti esti sajtótájékoztatóján azt javasolta, hogy még aznap, ugyanazon parlamenti ülésen fogadják el a különleges bíróságról szóló törvény módosítását, majd ezt követően válasszanak államfőt, amely tisztségre Glauk Konjufcát vagy Feride Rushitit ajánlotta. A miniszterelnök Bedri Hamzától, a PDK elnökétől azt kérte, hogy pártja képviselői vegyenek részt a szavazáson, függetlenül attól, hogy igennel, nemmel szavaznak-e, vagy tartózkodnak. Az ajánlat lényege a szavazás bojkottjának feladása volt.

Bedri Hamza az ajánlatot elutasította, kifogásolva, hogy a kormányfő napközben többször változtatott álláspontján, és olyan jelölteket hozott ismét szóba, akikről korábban sem alakult ki egyetértés. A PDK vezetője szerint nem lehet az utolsó órákban kész helyzet elé állítani az ellenzéket, és politikai nyomásgyakorlásnak minősítette a miniszterelnök lépéseit, azzal vádolva őt, hogy minden fontos állami intézmény felett ellenőrzést akar szerezni.

A PDK követelése továbbra is az, hogy előbb véglegesen fogadják el a különleges bíróságról szóló törvény módosítását, és ezt követően tárgyaljanak az elnökválasztásról. Bedri Hamza hangsúlyozta, hogy a törvény támogatását nem szabad egy adott államfőjelölt megválasztásához kötni.

A miniszterelnök délutáni javaslata még eltérő sorrendet tartalmazott: akkor előbb választottak volna államfőt, a törvénymódosítást pedig csütörtökön fogadták volna el, a 72 órás határidő betartásával. Ekkor Bekim Sejdiu megválasztását szorgalmazta, és azt kérte, hogy a PDK 22 képviselőjének legalább fele vegyen részt a szavazásban.

Bekim Sejdiu eredetileg Albin Kurti és a Koszovói Demokrata Szövetséget (LDK) vezető Lumir Abdixhiku megállapodásának jelöltje volt, de az LDK hat képviselője ellenezte a támogatását. Sejdiu kedden ismét megerősítette: fenntartja szeptember 14-én bejelentett visszalépését, mert nem született megfelelő politikai megállapodás, és nincs meg a szükséges parlamenti támogatás.

A parlamenti matematika és a törvénymódosítás

Az ellenzék részvétele azért kulcsfontosságú, mert az elnökválasztás első két fordulójához legalább nyolcvan képviselő részvétele szükséges. Albin Kurti Önrendelkezés mozgalma a kisebbségi pártokkal együtt 62 szavazattal bír, míg az LDK-nak 18, a PDK-nak pedig 22 képviselője van a 120 tagú törvényhozásban.

A politikai alku másik tárgyát képező törvénymódosítást hétfőn első olvasatban 91 képviselő támogatta. A PDK kezdeményezése jelentősen szűkítené a Hágában működő koszovói különleges bíróság joghatóságát, elsősorban a szervkereskedelemre vonatkozó állításokhoz közvetlenül kapcsolódó ügyekre. A javaslatot a Koszovói Felszabadítási Hadsereg négy korábbi vezetőjének szeptemberi, elsőfokú elítélését követően terjesztették elő.

A módosítást követelő tiltakozások kedden is folytatódtak. A hétfő esti összecsapások után a rendőrség húsz rendőr, tizenkét tüntető és egy újságíró sérüléséről számolt be.

Az elnökválasztás esetleges kudarca további alkotmányos kérdést is felvet. Albulena Haxhiu házelnök ideiglenes államfői megbízatásának hat hónapos időtartama október 4-én lejárt. Albulena Haxhiu és az Önrendelkezés képviselői ezért az alkotmánybíróságtól kértek állásfoglalást arról, ki gyakorolhatja a szükséges elnöki hatásköröket, köztük az új választás kiírásának jogát, ha nem sikerül új államfőt választani.

Koszovóban az elmúlt időszakban több alkalommal, 2025 februárjában, decemberében, valamint 2026 júniusában is tartottak már parlamenti választást.

Legyen a GlobalHir.hu az egyik kedvelt hírforrása!
Állítsa be a GlobalHir.hu-t előnyben részesített forrásként, hogy friss és releváns cikkeink gyakrabban jelenhessenek meg Önnek a Google Kiemelt hírei között.

Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!

Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.