Megalakultnak nyilvánította a koszovói parlament új összetételét vasárnap Albulena Haxhiu házelnök. A döntés hátterében az áll, hogy a második legnagyobb parlamenti erő, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) képviselői nem vettek részt az ülésen, így a számukra fenntartott alelnöki tisztség betöltetlen maradt.
A törvényhozás vasárnap folytatta a hetek óta húzódó alakuló ülését. A 120 tagú parlamentben 82 képviselő jelent meg, köztük az Önrendelkezés (Vetevendosje), a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), a Szerb Lista és több kisebbségi párt képviselője.
Alelnökök megválasztása
A képviselők Kujtim Shalát, az LDK politikusát 75 szavazattal választották parlamenti alelnökké. A szerb közösség számára fenntartott posztra Tanja Vujovicot 62 szavazattal, míg a nem szerb kisebbségi közösségek képviseletében Emilia Rexhepit 70 támogató szavazattal választották meg alelnöknek.
A PDK képviselői távol maradtak az üléstől. A párt közölte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul az alakuló ülés lebonyolítása és az alkotmányos határidők túllépése miatt, és a testület döntéséig nem vesznek részt a munkában. A PDK egyúttal ideiglenesen visszavonta Vlora Citaku alelnökjelöltségét.
Alkotmányossági vita
Albulena Haxhiu házelnök hangsúlyozta, hogy a PDK-t többször felszólították az ülésen való részvételre és jelölt állítására, ám képviselőik nem jelentek meg. A házelnök szerint egyetlen parlamenti csoport sem tarthatja fel a törvényhozás megalakulását, ezért a többi alelnök megválasztását követően befejezettnek nyilvánította az ülést.
A PDK álláspontja szerint az alakuló ülés folytatása alkotmányossági kérdéseket vet fel, mivel a parlament megalakítására rendelkezésre álló határidő augusztus 7-én lejárt. A politikai patthelyzet a parlamenti alelnökök megválasztása körül alakult ki, miután pénteken az Önrendelkezés képviselői nem támogatták Vlora Citaku megválasztását.
A PDK számára fenntartott alelnöki tisztség így továbbra is betöltetlen maradt. A párt beadványa nyomán az alkotmánybíróságnak kell tisztáznia, hogy a parlament a PDK alelnökének megválasztása nélkül is szabályosan megalakultnak tekinthető-e.
A törvényhozás elnökének és az öt alelnök közül négynek a megválasztását követően a következő jelentős politikai feladat az új kormány felállása, majd az államfő megválasztása lesz.
Amennyiben az alkotmánybíróság a PDK javára dönt, vagy nem sikerül megválasztani a köztársasági elnököt, ismét előrehozott választást kell tartani. Az ismételt voksolás kevesebb mint két év alatt már a negyedik választás lenne a kis balkáni államban.
A kialakult helyzetben a parlament jövőbeli működése és a kormányalakítás folyamata is az alkotmánybírósági döntéstől függ.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
