Tüntetés Pristinában: Hashim Thaci felmentését követelik a hívek

Több tízezer ember tüntetett szombaton Pristinában Hashim Thaci volt koszovói elnök és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) három másik egykori vezetőjének felmentését követelve, néhány nappal az ellenük háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt folyó per elsőfokú ítéletének kihirdetése előtt.

A Szabadságmenet elnevezésű megmozdulás résztvevői teljesen megtöltötték a koszovói főváros központi terét. A tömegben sokan albán és UCK-zászlókat lengettek, miközben folyamatosan a volt koszovói albán gerillaszervezet nevét skandálták. A város több pontján elhelyezték a vádlottak – Hashim Thaci, Kadri Veseli, Jakup Krasniqi és Rexhep Selimi – nagyméretű portréit, egy óriáskivetítő pedig az ítélethirdetésig hátralévő időt mutatta.

A nép nevében kérték a felmentést

A tüntetésen kifeszített egyik hatalmas molinón az állt: „A nép nevében nyilvánítsátok őket ártatlannak!” Hysni Gucati, a koszovói háborús veteránok szövetségének vezetője a felszólalásában hangsúlyozta a múltbeli küzdelmek jelentőségét:

„Koszovó felszabadítását áldozatok árán vívtuk ki. Ezt az igazságot egyetlen bíróság sem törölheti el”

– jelentette ki Hysni Gucati, a koszovói háborús veteránok szövetségének vezetője.

Bedri Hamza koszovói politikus a tömeg előtt kijelentette, hogy nem engedik a történelem átírását. Szerinte az igazságos döntés erősíti az igazságszolgáltatást, az igazságtalan pedig lerombolja azt. Edi Rama albán miniszterelnök a közösségi oldalán szintén kiállt az UCK volt vezetői mellett, a folyamatban lévő eljárást bohózatnak nevezve, amely szerinte „az utolsó napjait éli”.

Háborús és emberiesség elleni vádak

A hágai székhelyű Koszovói Különleges Törvényszék szerdán hirdet elsőfokú ítéletet a 2023 áprilisában kezdődött perben. A vádlottak az 1998–1999-es konfliktus idején töltöttek be meghatározó szerepet az UCK-ban: Hashim Thaci politikai vezető volt, Kadri Veseli a hírszerzést irányította, Rexhep Selimi a műveleti vezetésben töltött be magas tisztséget, Jakup Krasniqi pedig az UCK szóvivője volt.

A négy vádlottat összesen tíz vádpontban vonják felelősségre. Hat vádpont emberiesség elleni bűncselekményekre – üldöztetésre, bebörtönzésre, más embertelen cselekményekre, kínzásra, gyilkosságra és erőszakos eltüntetésre –, négy pedig háborús bűncselekményekre – jogellenes és önkényes letartóztatásra és fogva tartásra, kegyetlen bánásmódra, kínzásra és gyilkosságra – vonatkozik.

A vádirat legalább az 1998 márciusa és 1999 szeptembere közötti időszakban Koszovó területén elkövetett bűncselekményeket öleli fel. Az ügyészség szerint az áldozatok között szerbek, romák, valamint olyan albánok voltak, akiket az UCK ellenségnek vagy a szerb hatóságokkal együttműködő személynek tekintett.

Tagadott bűnösség és politikai feszültségek

Mind a négy vádlott tagadta bűnösségét. Az ügyészség a záróbeszédben mindegyikükre 45 év szabadságvesztés kiszabását kérte, a védelem ezzel szemben felmentő ítéletet indítványozott. Hashim Thaci korábbi záróbeszédében azt mondta a bíráknak, hogy ártatlan, és szerinte „az egyetlen igazságos döntés a teljes felmentése lenne”.

Az UCK-t Koszovóban széles körben felszabadító mozgalomnak, egykori vezetőit pedig háborús hősöknek tekintik. A különleges törvényszék eljárását több koszovói politikus is bírálta, politikai indíttatásúnak nevezve azt. A szombati tüntetést a kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) is támogatta.

Az 1998–1999-es szerb-koszovói konfliktusban mintegy 13 ezer ember vesztette életét, többségük koszovói albán volt, és mintegy egymillió koszovói albán kényszerült elhagyni otthonát. A konfliktus a NATO Jugoszlávia elleni, 78 napig tartó légitámadásait követően ért véget, amelyek után a szerb erők kivonultak Koszovóból.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Hashim Thaci 2008 és 2014 között Koszovó miniszterelnöke, 2016 és 2020 között pedig köztársasági elnöke volt. Miután 2020 novemberében megerősítették az ellene benyújtott vádiratot, lemondott az elnöki tisztségről, Hágába utazott, hogy feladja magát, és három vádlott-társával együtt azóta őrizetben van. A Koszovói Különleges Törvényszék formálisan a koszovói igazságszolgáltatási rendszer része, székhelye azonban – főként a tanúk védelme érdekében – Hágában található.

A pristinai megmozdulás rávilágított arra a társadalmi feszültségre, amelyet a hágai per és a háborús múlt megítélése körüli viták okoznak az országban.