Egyre gyakoribbá váltak az orosz drónincidensek Moldovában és Romániában

A Deutsche Welle beszámolója szerint az ukrajnai háború elhúzódó légi hadviselése immár közvetlen és súlyos fenyegetést jelent a szomszédos államok számára is. Míg korábban csak elszigetelt esetekről lehetett beszélni, mára Moldova és Románia légterében is mindennapossá váltak a drónincidensek, amelyek sok esetben robbanással vagy a területre zuhanással végződnek, veszélyeztetve a polgári lakosságot és a kritikus infrastruktúrát.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a közelmúltban ukrán ellenőrző pontokat is támadás ért a moldovai és román határok közelében. Számos szakértő szerint ezek az események már nem tekinthetők véletlennek; sokan úgy vélik, a Kreml szándékosan igyekszik kiterjeszteni a konfliktus hatásait a szomszédos országokra is. A legutóbbi, keddi incidens során egy orosz Geran típusú drón repülése miatt még Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gépének felszállását is meg kellett akadályozni a moldovai fővárosban, Chisinauban.

A szóban forgó drón, amely akár 500 kilométer per órás sebességgel is képes repülni, a Krímből indult, átrepült Ukrajna légterén, majd a moldovai Riscani város közelében zuhant le egy napraforgótáblába. Az eszköz Románia felett is elhaladt, ahol a NATO konstancai légibázisáról két vadászgépet is riasztottak, ám az egyelőre tisztázatlan, miért nem semmisítették meg a drónt, ahogy azt korábbi esetekben tették. Ez a bizonytalanság tovább növeli a régióban tapasztalható feszültséget.

Az incidens rávilágított a moldovai légvédelem korlátozott képességeire. Bár a légiforgalmi irányítás képes követni a drónok útvonalát, a tényleges elhárításra alig van lehetőség. Az ország mindössze néhány lengyel gyártmányú Piorun légvédelmi rakétával rendelkezik, amelyek csak meghatározott célpontok védelmére alkalmasak. Augusztus óta mintegy három tucat drónnal kapcsolatos esemény történt a két országban; Romániában több drónt is sikerült lelőni, míg Moldovában augusztusban 17 eszköz zuhant le, ami megegyezik a teljes 2025-ös év összesített adatával.

Szeptember 8-án éjszaka a Starokozache határátkelőhelyet érte dróntámadás, amelynek következtében két ember életét vesztette, ketten pedig megsebesültek – köztük egy moldovai állampolgár. Maia Sandu moldovai elnök határozottan elítélte a történteket, hangsúlyozva: „Nehéz megérteni, tekintettel erre a valóságra, hogy még mindig vannak olyan hangok, amelyek megpróbálják meggyőzni a moldovaiakat arról, hogy Oroszország nem az agresszor, vagy hogy a háborúnak a világunk ezen részén semmi köze hozzánk”.

Igor Grosu, a moldovai parlament elnöke szerint a fenyegetés már nem csupán propaganda, hanem mindennapi valóság. Anatolie Nosatii védelmi miniszter figyelmeztetett, hogy a jövőben további moldovai áldozatokkal is számolni kell. Vladimir Bolea infrastrukturális miniszter pedig aggodalmát fejezte ki a Giurgiulesti kikötő biztonsága miatt, miután az orosz külügyminisztérium azzal vádolta meg Romániát és Moldovát, hogy a kikötőt fegyverszállítási csomópontként használják.

Rosian Vasiloi moldovai biztonsági szakértő, a határrendészet korábbi vezetője szerint a drónok útvonala – amely Ukrajnából Moldova és Románia felé vezet, majd visszafordul – egyértelműen tervezett katonai műveletre utal. Úgy véli, a három ország légtere mára egyetlen, összefüggő műveleti területté vált a regionális fenyegetések szempontjából. A szakértő szerint a drónok mozgása nem véletlenszerű, hanem a háború kiterjesztésének tudatos eszköze.

A román vezetés egyelőre visszafogottan reagált a legutóbbi incidensekre, azonban júliusban már változtattak a stratégián, és elkezdték lelőni a román légtérbe hatoló drónokat. Virgil Balaceanu volt román tábornok a légvédelem sürgős fejlesztését szorgalmazza, mivel szerinte a keddi incidens is egyértelműen egy szándékos manőver része volt.

Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) elemzése szerint bár közvetlen bizonyíték nincs a szándékosságra, Oroszország számára egyértelműen előnyös a helyzet. A gyors, modern Geran drónok bevetése valószínűleg a NATO és a moldovai védelem reakcióidejének tesztelését szolgálja, ami tovább növeli a régió bizonytalanságát és a védelmi rendszerekre nehezedő nyomást.

A szakértők szerint a drónok által okozott folyamatos fenyegetés nemcsak katonai, hanem politikai kihívást is jelent a moldovai és román kormányok számára. A lakosság körében tapasztalható félelem és a biztonsági garanciák iránti igény egyre nő, miközben a határ menti régiókban élők számára a háború hangjai és a drónok zaja már a mindennapok részévé vált.

Összességében a helyzet eszkalációja arra utal, hogy a konfliktus már nem korlátozódik kizárólag Ukrajna területére. A szomszédos országok légterének megsértése és a határ menti támadások új dimenziót nyitottak a háborúban, amelyre a nemzetközi közösségnek és a NATO-nak is választ kell találnia a jövőbeli incidensek megelőzése érdekében.