Ugrás a tartalomra
2026. szeptember 13., vasárnap Névnap: Kornél
Friss hírek percről percre Budapest 20°C EUR 364 Ft USD 314 Ft
2026. szeptember 13., vasárnap Névnap: Kornél
Friss hírek percről percre Budapest 20°C EUR 364 Ft USD 314 Ft
Külföld

Zelenszkij kész találkozni Putyinnal a miami G20-csúcson

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy hajlandó személyesen találkozni Vlagyimir Putyinnal a decemberre tervezett miami G20-csúcstalálkozón.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Deutsche Welle exkluzív interjújában jelentette be, hogy kész elutazni Miamiba, amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vesz a decemberre tervezett G20-csúcstalálkozón. Az ukrán vezető a Misha Komadovsky tudósító által feltett kérdésre adott válaszában hangsúlyozta a személyes párbeszéd elkerülhetetlenségét: „Igen, természetesen. El kell mennünk. Találkoznunk kell, beszélnünk kell és döntéseket kell hoznunk.” Zelenszkij szerint a találkozó sikere nem a retorikán, hanem a kézzelfogható eredményeken múlik, mondván: „Nem a szavakról van szó. Amit én mondok neki, vagy amit ő akar mondani nekem, az nem számít. Nem számít. […] Az eredmények számítanak. Ez minden.”

A két vezető között 2022 februárja, az orosz nagyüzemű invázió kezdete óta nem volt személyes találkozó. A Kreml egyelőre nem adott egyértelmű választ arra, hogy Putyin megjelenik-e a miami eseményen, különösen annak fényében, hogy az orosz elnök 2019 óta nem vett részt személyesen a G20-csúcstalálkozókon. A diplomáciai feszültséget tovább növelte az a közelmúltbeli eset, amikor az Egyesült Államok meghívta Anton Sziluanov orosz pénzügyminisztert egy észak-karolinai G20-as találkozóra, ami éles bírálatokat váltott ki az európai tisztviselők körében.

Zelenszkij az interjú során részletesen kitért a közelgő tél jelentette biztonsági kihívásokra is. Az ukrán elnök elismerte, hogy az ország védelmi erői komoly nehézségekkel küzdenek az orosz erők által egyre gyakrabban bevetett, sugárhajtású drónok elleni védekezésben. Bár az Egyesült Államok részéről megvan a politikai akarat a támogatásra, a gyártási kapacitások korlátozottak, így a készletek felhasználása maradt az egyik járható út. „Vajon készek lesznek az amerikaiak adni nekünk (Patriotokat)? Nem tudom. Meglátjuk” – fogalmazott az elnök a Patriot-rendszerek kapcsán.

A Patriot-rakéták jelenleg a legfontosabb védelmi eszközök az orosz ballisztikus rakéták elleni küzdelemben. Zelenszkij konkrét számadatokkal világított rá a helyzet súlyosságára: „Oroszország [jelenleg] havi 140 ballisztikus rakétát gyárt. Tehát a NATO szabályai szerint, ha 140-et el akarsz pusztítani, akkor 1-2 arányban 280 rakétára van szükséged.” Az elnök hozzátette, hogy a havi 280 rakéta beszerzése gyakorlatilag lehetetlen, de még a havi 100 darab elérése is hatalmas kihívást jelent, ami azonban elengedhetetlen lenne a hideg téli hónapok átvészeléséhez.

Németország a hét elején tett ígéretet arra, hogy saját nemzeti készleteiből biztosít Patriot-rakétákat Ukrajnának, bár a pontos mennyiséget nem hozták nyilvánosságra. Zelenszkij ezzel összefüggésben felszólította az európai szövetségeseket, hogy minden lehetséges eszközzel támogassák az ukrán védelmi erőfeszítéseket, hangsúlyozva: „Minden tisztelet mellett, meg kell adniuk az ukránoknak, amire szükségük van az életek megmentéséhez.”

Az elnök beszámolt egy új, ukrán vezetésű rakétaelhárító rendszer, a Freya fejlesztéséről is, amelyhez több európai vállalattal sikerült megállapodást kötnie. Reményét fejezte ki, hogy a rendszer első tesztfázisa még december vége előtt megkezdődhet, mivel az idő sürgető tényező a frontvonalon.

A diplomáciai színtéren Zelenszkij pozitív jelnek értékelte, hogy Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai követek a héten Kijevbe látogattak, nem csupán Moszkvába. Az elnök egyértelművé tette a küldöttek számára, hogy Ukrajna kedvező tárgyalási pozícióban van a konfliktus lezárását illetően. Érvelése szerint Oroszország havonta több mint 30 000 katonát veszít, ami szerinte „nagy ár” a harctéri eredményekhez képest, így Ukrajna jelenleg erősebb pozícióból tárgyalhat, mint egy évvel ezelőtt.

A nyári időszakban a fekete-tengeri gabonaszállítások biztonsága is kiemelt prioritássá vált, mivel a két fél egymás hajóit támadja, ami jelentősen akadályozza az exportot. Az orosz blokád az odesai régióban drasztikus hatással volt a kereskedelemre: augusztusban a gabonaexport 76%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Zelenszkij elmondta, hogy az amerikai követekkel egy energia- és gabonafegyverszünet lehetőségéről is egyeztetett, amely szerinte a béketárgyalások első lépése lehetne. „Mi hozhat minket bármilyen tárgyaláshoz? Nos, az energia és a gabona. Ez az egyes számú lépés. Amit elérhetünk” – zárta gondolatait az ukrán elnök.

Legyen a GlobalHir.hu az egyik kedvelt hírforrása!
Állítsa be a GlobalHir.hu-t előnyben részesített forrásként, hogy friss és releváns cikkeink gyakrabban jelenhessenek meg Önnek a Google Kiemelt hírei között.

Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!

Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.