Szakértők: szívmegállás esetén a legrosszabb döntés a tétlenség

A hirtelen szívmegállás esetén minden perc kritikus jelentőségű, ezért a szakemberek szerint a legrosszabb döntés, amit tehetünk, az a tétlenség.

A hirtelen szívhalál elleni küzdelem kulcsa a laikus újraélesztés és a működőképes defibrillátor-hálózat; ilyen esetben minden perc számít, a legrosszabb döntés a tétlenség – közölte a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és a Magyar Resuscitatiós Társaság (MRT) a vasárnapi Szívünk Napja rendezvény kapcsán az MTI-vel.

A két szakmai szervezet közös közleményében az írta: a kórházon kívüli hirtelen szívmegállás túlélési esélyei Magyarországon jelentősen növelhetők lennének a lakossági elsősegélynyújtás fejlesztésével, az automata külső defibrillátorok (AED) stratégiai kihelyezésével és a pontos regisztrációval.

Tájékoztatásuk szerint a kórházon kívüli hirtelen szívmegállás leggyakoribb oka a koszorúér-betegség. Bár az érintettek átlagéletkora mintegy 70 év, és többségük (65 százalékuk) férfi, a fiatalabbakat és a sportolókat sem kerüli el.

Kovács Enikőt, a Magyar Resuscitatiós Társaság elnökét idézték, aki rámutatott arra: a fiatal korban bekövetkező esetek a megelőzés és a korai felismerés fontosságára hívják fel a figyelmet. Családi halmozódás, fiatalkori hirtelen szívhalál vagy tisztázatlan ájulások esetén indokolt a kardiológiai kivizsgálás. A túlélés szempontjából a legkritikusabb tényező az idő: az agy 5 perces keringésmegállást követően visszafordíthatatlan károsodást szenved, míg a sokkolandó ritmus esetén minden perc defibrillációs késlekedés 3-6 százalékkal csökkenti a túlélés esélyét.

Felhívták a figyelmet arra, hogy Dániában 2001 és 2013 között a laikusok által megkezdett újraélesztés aránya 18 százalékról 60 százalékra emelkedett, a 30 napos túlélés pedig több mint duplájára nőtt. 2018-ban a kórházba érkezéskor már az esetek 24 százalékában tért vissza a spontán keringés. Ezzel szemben Magyarországon ez az arány alacsonyabb: egy 2018 és 2023 közötti, mintegy 130 ezer esetet feldolgozó országos vizsgálat szerint a helyszíni spontán keringés visszatérésének (ROSC) aránya 9,1 százalék volt – ismertették.

Zima Endre, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Intenzív Osztályának vezetője azt hangsúlyozta, hogy nem szabad megvárni a professzionális segítség kiérkezését: azonnal meg kell kezdeni a mellkasi nyomásokat, és ha van a közelben AED, használni kell.

A közlemény szerint Magyarországon a SzívCity applikáció több mint 2000 AED-t tart nyilván és ellenőriz rendszeresen, segítve az Országos Mentőszolgálatot és a laikus segélynyújtókat. Kitértek arra is: a külföldi siker egyik alappillére a kötelező iskolai újraélesztés-oktatás.

A gyors felismerés, a habozás nélküli laikus újraélesztés, az elérhető automata külső defibrillátorok (AED) használata, valamint a pontos adatokon alapuló hálózatfejlesztés együttesen emberéletek ezreit mentheti meg – összegezték, egyúttal felvetették egy egységes, országos program kialakításának szükségességét, amely rendszerbe szervezné a készülékek telepítését, nyilvántartását, fenntartását és az azokhoz kapcsolódó képzést.

Vasárnap a Szívünk Napja rendezvényen e célok jegyében újraélesztési flashmobbal és helyszíni bemutatókkal várják az érdeklődőket a Múzeumkertben.

A Szívünk Napja rendezvény keretében a szakmai szervezetek újraélesztési bemutatókkal és flashmobbal hívják fel a figyelmet a gyors cselekvés életmentő fontosságára.