A The Guardian beszámolója szerint egy oroszországi, feltehetően szabadúszó fejlesztőkből álló csoport a Claude mesterséges intelligencia chatbotot használta fel arra, hogy autonóm, úgynevezett „kamikaze” drónrajok számára készítsen szoftvert. A fejlesztés kiterjedt a célpontok automatikus kiválasztására, a terminális irányításra, valamint a több légi eszköz közötti koordinációra is. Az Anthropic, a Claude fejlesztője egy 154 oldalas jelentésben részletezte, hogyan használták fel rosszindulatú szereplők a rendszert államilag támogatott megfigyelési és propaganda-műveletekhez.
A jelentés szerint a drónrajt úgy programozták, hogy emberi beavatkozás nélkül válasszon célpontot, majd becsapódjon és detonáljon. A fejlesztők a programozási folyamat során következetesen Ukrajna donyecki régióját jelölték meg célterületként, miközben VPN-szolgáltatásokkal próbálták megkerülni a cég által alkalmazott földrajzi korlátozásokat. A kisméretű drónok mára az ukrajnai háború központi fegyverévé váltak, alkalmazásuk pedig egyre kifinomultabbá válik a harctéri körülmények között.
A technológiai visszaélések azonban nem korlátozódnak a drónokra. A kibertérben tevékenykedő bűnözők és államilag támogatott hackerek szintén egyre gyakrabban alkalmaznak mesterséges intelligenciát támadásaik során. Az Anthropic megfigyelései alapján egy csoport például adathalászatra, szállodai Wi-Fi hálózatok eltérítésére és WhatsApp-fiókok átvételére szakosodott, miközben a folyamat szinte minden szakaszában AI-t használtak. A csoport tevékenysége kísértetiesen hasonlít a Midnight Blizzard nevű, Oroszországhoz köthető fenyegető szereplő módszereihez, amelyet az amerikai kormányzat korábban az orosz SVR külföldi hírszerző szolgálattal hozott összefüggésbe.
A csoport állítólag olyan rendszert fejlesztett ki mesterséges intelligencia segítségével, amely automatikusan észlelte, ha a kártékony szoftverüket a biztonsági védelmi rendszerek megjelölték, majd a kódot addig írta át, amíg az ki nem kerülte a detektálást. Ez a fajta automatizált kódmódosítás jelentősen megnehezíti a védelmi szervek munkáját.
A jelentés nyilvánosságra kerülése egybeesik azzal az időszakkal, amikor Kijevben a sugárhajtású drónok okozta támadások új, intenzívebb szakaszba léptek. Péntek reggel két kijevi benzinkutat ért találat, amelynek következtében legalább két ember életét vesztette és 12-en megsérültek. Vitali Klicsko polgármester tájékoztatása szerint a csapások az Ukrnafta állami olaj- és gázkitermelő vállalat létesítményeit célozták. A támadások előzményeként egy 18 kijevi benzinkutat tartalmazó lista kezdett el terjedni a Telegramon, amelyen a már eltalált helyszínek is szerepeltek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a konfliktusért a nyugati hatalmakat tette felelőssé, állítása szerint a Nyugat folyamatos nyomása és Ukrajna NATO-ba való „vonszolása” vezetett a tragikus eseményekhez. A BRICS-csúcstalálkozó előtt tett nyilatkozatában úgy fogalmazott: „minden, ami jelenleg Európában történik, alapvetően a nyugati globalisták rendszerhibáinak eredménye a politikában, a biztonságban és a gazdaságban”. Putyin szerint az európai választók ezért fordulnak a szélsőjobboldali pártok, például a németországi AfD felé.
Diplomáciai szinten is zajlanak az események: egy orosz tisztviselő részt vesz a jövő heti houstoni G20-as energiaügyi találkozón. Ez a lépés tovább bonyolítja a helyzetet, különösen azután, hogy a múlt hónapban Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter részvétele az észak-karolinai G20-as fórumon komoly felháborodást váltott ki európai körökben. Az Európai Unió közben küzd az orosz energiafüggőség csökkentésével, ám a téli időszak előtt alacsony gázkészletekkel néz szembe, ami további gazdasági nyomást helyez a tagállamokra.
Az Egyesült Államok képviselőháza a jövő héten szavazhat egy szigorú orosz szankciós csomagról, amelynek célja Putyin tárgyalóasztalhoz kényszerítése. A törvényjavaslat sorsa azonban bizonytalan, mivel több demokrata törvényhozó aggódik amiatt, hogy a csomag túlzott mértékben bővítené Donald Trump elnök vámtarifa-hatáskörét, amit esetleg az amerikai szövetségesek ellen is felhasználhatna.
A harcok eközben nem csillapodnak: a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja régiókban, valamint Harkivban további három ember vesztette életét orosz csapások következtében, miközben Ukrajna is válaszcsapásokat mért orosz területekre, többek között a Tula és a Kurszk régiókban, ahol szintén halálos áldozatokról számoltak be a helyi tisztviselők.
A folyamatos dróntámadások és a kibertérben zajló technológiai verseny egyaránt jelzi, hogy a konfliktus jellege egyre inkább a modern technológiai eszközök integrációja felé tolódik, ahol az algoritmusok és az autonóm rendszerek már nemcsak támogató, hanem döntéshozó szerepet is betölthetnek a harctéri műveletekben.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
