Súlyos veszteségek és gazdasági válság Oroszországban: Putyin mégsem hátrál

A mirror beszámolója szerint az orosz hadsereg és gazdaság drámai állapotba került az ukrajnai invázió következtében, ugyanakkor Vlagyimir Putyin elnök továbbra is elszántan folytatja a háborút. A brit védelmi minisztérium legfrissebb, lesújtó értékelése szerint a konfliktus már 1,5 millió orosz katona kiesését okozta, akik vagy életüket vesztették, vagy súlyosan megsebesültek a frontvonalon, miközben az ország gazdasága a szakadék szélén táncol, a munkaerőpiacon pedig tátongó hiányok keletkeztek.

Az oroszországi infrastruktúrát érő ukrán csapások intenzitása nem csökken: a támadások kiterjedtek az erőművekre, a kiskereskedelmi egységekre és az olajfinomítókra is. Különösen súlyos a helyzet a szaratovi üzemnél, amelyet a jelentések szerint már 16 alkalommal ért találat, emellett a régióban található jelentős Ozon e-kereskedelmi raktárakat is célba vették. Ez a stratégia szerves része annak a kampánynak, amely a Kreml gazdasági hátterének szisztematikus rombolását célozza, hasonlóan a korábban a „orosz Amazonként” emlegetett Wildberries elleni hónapokig tartó támadássorozathoz.

A belső oroszországi jelentések arról tanúskodnak, hogy a kórházak teljesen megteltek a frontról érkező sebesült katonákkal, olyannyira, hogy a hadsereg már a beteg civilek helyeit is lefoglalja az egészségügyi intézményekben. Sir Richard Knighton, a brit védelmi vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy a háború során elpusztult katonai felszerelések milliárdos értékűek, ám a legmegdöbbentőbb adat továbbra is az 1,5 milliós veszteség. „Ez azt jelenti, hogy félmillió fénykép lóg a falakon Oroszország elpusztult, sötét otthonaiban, félmillió orosz család, amely soha többé nem látja viszont apját, fiát, testvérét vagy férjét.”

A brit vezérkari főnök rámutatott, hogy ez a felfoghatatlan emberi áldozat mindössze az ukrán terület két százalékának megszerzéséért történt, ami világosan illusztrálja a háború értelmetlenségét és a pusztítás mértékét. Ugyanakkor a nyugati hatalmak hangsúlyozzák, hogy a konfliktus nem az orosz nép ellen irányul, hanem Vlagyimir Putyin illegitim célkitűzései ellen. A gazdasági nyomás fokozódik: a nyugati elemzések szerint a háború tavaly az orosz költségvetési források 50 százalékát emésztette fel, és bár idén ez az arány 40 százalék körül mozog, az infláció és a negatív gazdasági növekedés továbbra is óriási terhet jelent.

A munkaerőhiány kezelésére Oroszország kétségbeesett lépésekre kényszerül; a hírek szerint Észak-Korea nők küldését készíti elő a gyári munkák elvégzésére, hogy pótolják a frontra vezényelt férfiak hiányát. Egy nyugati tisztviselő szerint az orosz gazdaságra nehezedő nyomás rendkívül akut, és a nyugati szankciók célja továbbra is az, hogy a Kremlt egy józanabb álláspont elfogadására kényszerítsék. Ezzel párhuzamosan az orosz légvédelem képességei is kimerülőben vannak, a rakétakészletek drasztikus csökkenése miatt a katonai vezetésnek komoly prioritási döntéseket kell hoznia a védelmi eszközök elosztásáról.

A nyugati hírszerzési források szerint Vlagyimir Putyin részéről semmilyen jel nem mutat arra, hogy hajlandó lenne meghátrálni vagy feladni a háborús terveit. Ehelyett a stratégia része az ukrán civilek „kifagyasztása” és a lakosság megtörése, miközben az orosz erők megpróbálják normalizálni a polgári áldozatokkal járó támadásokat. Különösen aggasztó az ukrán fél számára a sugárhajtású drónok fokozott orosz alkalmazása, amelyek ellen rendkívül nehéz védekezni.

A drónháború eszkalációja jól nyomon követhető a statisztikákban: júniusban 350, júliusban 1500, augusztusban pedig már 2800 ilyen nagy teljesítményű eszközt vetettek be az ukrán városok és lakosság ellen. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az ukrán erők már 2000 mérföldes (kb. 3200 kilométeres) mélységben is hajtottak végre csapásokat orosz területen, miközben a frontvonalon zajló küzdelem továbbra is elkeseredett és véres marad, Putyin pedig folyamatosan újabb katonák besorozásával próbálja fenntartani a kudarcra ítélt inváziót.