Miért menekítik az európai jegybankok az aranytartalékaikat az Egyesült Államokból?

A Deutsche Welle beszámolója szerint Fort Knox, az a jól megerősített kentucky-i komplexum, ahol az amerikai kormány aranytartalékainak mintegy fele pihen, évtizedek óta a biztonság és a sérthetetlenség szinonimája. A „mint Fort Knox” kifejezés világszerte azt jelenti, hogy valami rendkívül védett és őrzött. Mégis, az Egyesült Államokba, mint biztonságos aranytárolási helyszínbe vetett globális bizalom érezhetően csökkenőben van. A holland központi bank közelmúltbeli döntése, amelynek keretében mintegy 86 tonna (95 US tonna) aranyat szállítottak át New Yorkból Londonba, rávilágított azokra a növekvő aggodalmakra, amelyeket számos kormány érez a stratégiai eszközök tengerentúli tárolásával kapcsolatban, különösen azzal a kérdéssel összefüggésben, hogy ezek az eszközök egy esetleges válsághelyzetben vajon azonnal hozzáférhetőek lennének-e.

A De Nederlandsche Bank (DNB) a lépést kifejezetten a „geopolitikai nyugtalansággal” indokolta, hangsúlyozva, hogy az aranykészletek különböző joghatóságok közötti megosztása és áthelyezése jelentősen javítja az intézmény „válságkészültségét”. Hasonló folyamatok zajlottak le Franciaországban is: a francia jegybank 2025 júliusa és 2026 januárja között fokozatosan eltávolította a New York-i Federal Reserve-nél maradt összes aranykészletét. Bár François Villeroy de Galhau, a Bank of France kormányzója az időszakban azt nyilatkozta, hogy a döntés nem politikai indíttatású, a nemzetközi elemzők szerint a lépés jól illeszkedik a globális trendekbe.

Németországban és Olaszországban – amelyek a világ második, illetve harmadik legnagyobb aranytartalékával rendelkeznek – több politikus is határozottan követelte az Egyesült Államokban tárolt nemzeti vagyon hazaszállítását. Az aggodalmak középpontjában az amerikai adminisztráció kiszámíthatatlan döntéshozatala és az Európai Unióval szembeni növekvő ellenszenv áll, beleértve azokat a fenyegetéseket is, amelyek Grönland egyes részeinek annektálására vonatkoztak. A politikai feszültségek mellett a gazdasági bizonytalanság is fűti a vitákat.

Sebastien Tillett, az Oxford Economics elemzője szerint bár az európai jegybanki eszközök közvetlen lefoglalásának kockázata „rendkívül csekély”, a geopolitikai bizonytalanság korában a hozzáférhetőség kérdése egyre hangsúlyosabbá válik. „A relevánsabb aggodalom az, hogy egy másik joghatóságban tárolt eszközök egy szélsőséges szankciós, jogi vagy geopolitikai forgatókönyv esetén átmenetileg elérhetetlenné válhatnak” – nyilatkozta az elemző. Ez a fajta óvatosság alapvetően megváltoztatja a jegybankok stratégiai gondolkodását.

Krishnan Gopaul, a World Gold Council szakértője rámutatott, hogy a 2008-as globális pénzügyi válság óta a jegybankok világszerte növelték aranyvásárlásaikat, és egyre tudatosabban figyelnek a tárolás helyszínére és módjára. Ennek eredményeként az arany ára rekordmagasságokba emelkedett. A World Gold Council felmérése szerint a jegybankok az elmúlt négy évben átlagosan 1000 tonna aranyat halmoztak fel, ami jelentős növekedés az előző évtized évi 500 tonnás átlagához képest. Gopaul szerint a két évtizednyi válságsorozat – a pénzügyi krízistől a világjárványig – az aranyat a biztonságos menedék eszközévé emelte.

A holland és francia döntések rávilágítanak arra, hogy a jegybankok számára a fizikai arany elhelyezkedése kulcsfontosságú a válságkezelésben. A holland központi bank például nem Hollandiába, hanem Londonba szállította át aranyát, mivel az Egyesült Királyság a világ egyik leglikvidebb kereskedelmi központja. „London gyakorlatilag az aranypiac szíve, ahol akkora a forgalom és olyan likvid a piac, hogy válság idején az ember ott szeretné tudni az aranyát” – tette hozzá Gopaul. A cél az, hogy az arany szükség esetén gyorsan mobilizálható legyen.

A Bank of England jelenleg mintegy 400 000 aranyrudat őriz, amelyek értéke körülbelül 270 milliárd dollár. Ez a hatalmas készlet is mutatja, hogy a biztonságos és gyorsan mobilizálható központok iránti igény mennyire meghatározza a mai jegybanki stratégiákat. Bár London vonzó célpont, a döntések hátterében egyértelműen az amerikai pénzügyi rendszer megbízhatóságával kapcsolatos kételyek állnak.

Nemcsak az arany, hanem az amerikai állampapírok iránti bizalom is megingott. Norvégia hatalmas, 2,3 billió dolláros szuverén vagyonalapjának kezelője nemrégiben jelezte, hogy jelentősen csökkenteni kívánják az amerikai kincstárjegyekben való kitettségüket. Ezt a döntést az amerikai államkötvény-piacok körüli aggodalmak, a növekvő infláció és az államadósság okozta hitelfelvételi költségek emelkedése motiválja, ami tovább fokozza a befektetői idegességet.

Bár a Bundesbank 2013 és 2017 között mintegy 300 tonna aranyat szállított haza Németországba, még mindig több mint 1000 tonnát tart az Egyesült Államokban. A német jegybank tavalyi közleményében ugyanakkor megerősítette, hogy a New York-i Fedet továbbra is megbízható partnernek tartják az aranytartalékok őrzésében. A szakértők szerint a jövőben várhatóan folytatódik az aranytartalékok földrajzi diverzifikációja, mivel a központi bankok a rugalmasság és a gyors reagálóképesség maximalizálására törekszenek a bizonytalan világgazdasági környezetben, ahol a politikai retorika és a pénzügyi stabilitás közötti összefüggések egyre szorosabbá válnak.