Ezért érdemes gyakrabban cserélni a konyhai szivacsot: a tudomány válaszol

A konyhai szivacsok az otthoni környezet leginkább szennyezett tárgyai közé tartoznak, ahol a baktériumok száma elérheti az 54 milliárdot köbcentiméterenként. Ez a döbbenetes adat egy olyan sűrűséget jelent, amely vetekszik az emberi székletminták baktériumtartalmával. Bár sokan a mikrohullámú sütőben történő fertőtlenítést tartják a megoldásnak, a szakértők szerint ez a módszer gyakran hatástalan, sőt, akár ronthat is a helyzeten, mivel a túlélő mikroorganizmusok számára még kedvezőbb feltételeket teremthet.

A konyhai szivacsok szerkezete és használati módja tökéletes táptalajt biztosít a mikroorganizmusok számára. Három fő tényező járul hozzá a gyors szaporodáshoz: az állandó nedvesség, a folyamatosan jelen lévő ételmaradékok és a stabil szobahőmérséklet. Míg más konyhai felületek, például a munkapultok vagy a vécéülőkék használat után kiszáradnak, ami gátolja a baktériumok növekedését, a szivacs folyamatosan nedves marad, így a baktériumok szaporodása sosem áll le.

A szivacs porózus szerkezete tovább súlyosbítja a helyzetet. A számtalan apró üreg és csatorna hatalmas felületet biztosít a kolonizációhoz. Minden egyes kis mélyedés egyfajta mikroélőhelyként szolgál, ahol a baktériumok a rostok közé szorult szerves anyagokon táplálkozva zavartalanul szaporodhatnak. Ez a fizikai struktúra teszi lehetővé, hogy a szivacs a konyha leginkább fertőzött pontjává váljon.

A témában végzett egyik legfontosabb kutatást 2017 júliusában publikálták a Scientific Reports folyóiratban. A Furtwangen Egyetem és a Giessen Egyetem kutatói, Massimiliano Cardinale és Markus Egert vezetésével, tizennégy használt szivacsot vizsgáltak meg genetikai szekvenálással és konfokális mikroszkópiával. A vizsgálat során 362 különböző baktériumfajt azonosítottak, a szivacsok belsejében pedig biofilm-szerű struktúrákat fedeztek fel.

Az imázsfelvételek feltárták, hogy a baktériumok sűrűsége helyenként elérte az 54 milliárd sejtet köbcentiméterenként. A tíz leggyakoribb baktériumfaj közül öt a 2-es kockázati csoportba tartozik, ami azt jelenti, hogy olyan mikroorganizmusokról van szó, amelyek betegséget okozhatnak az emberi szervezetben, bár nem jelentenek tömeges járványügyi kockázatot.

Különösen gyakori volt az Acinetobacter, a Moraxella és a Chryseobacterium nemzetségek jelenléte. A Moraxella osloensis, amely különösen nagy mennyiségben volt jelen, az emberi bőrön is megtalálható, és gyakran felelős a ruhák kellemetlen szagáért. Bár az egészséges felnőttek számára ezek a baktériumok ritkán jelentenek közvetlen veszélyt, az immunhiányos személyek esetében a kockázat jelentősen magasabb lehet.

Az egyik legmeglepőbb felfedezés a fertőtlenítés paradoxona volt. A kutatók megfigyelték, hogy azok a szivacsok, amelyeket a felhasználók rendszeresen tisztítottak, nem tartalmaztak kevesebb baktériumot, mint a tisztítatlanok. Sőt, bizonyos fajok, mint a Moraxella osloensis, arányaiban még gyakoribbak voltak a „tisztított” szivacsokban.

Ennek oka a szelekciós nyomás: a mikrohullámú sütő vagy a fehérítős áztatás elpusztítja a baktériumok egy részét, de sosem a teljes populációt. A túlélők a legellenállóbbak, amelyek a versenytársaik elpusztulása után felszabadult erőforrásokat kihasználva gyorsan újra benépesítik a szivacsot. Egy 2020-as tanulmány is megerősítette ezt a jelenséget a standardizált mikrohullámú fertőtlenítési protokollok vizsgálatakor.

A Futura beszámolója szerint fontos azonban árnyalni a képet: Markus Egert kutató hangsúlyozza, hogy a baktériumok jelenléte nem jelenti automatikusan a fertőzés kockázatát. A baktériumok mindenhol jelen vannak, a bőrünkön, a levegőben és a talajban is. A magas denzitás nem egyenlő a közvetlen fertőzésveszéllyel, ugyanakkor a keresztszennyeződés kockázata valós.

A szivacs ugyanis képes összegyűjteni a baktériumokat az egyik felületről, majd azokat továbbítani a következőre, illetve a kézre és az élelmiszerekre. Ez a folyamat a leginkább dokumentált kockázati tényező a konyhai higiéniában. A szivacsok tehát nemcsak tisztítanak, hanem akaratlanul is terjesztik a mikroorganizmusokat a konyhában.

A kutatók ezért a fertőtlenítési kísérletek helyett a szivacsok gyakori cseréjét javasolják. Egy 2022-es norvég tanulmány, amelyet Solveig Langsrud vezetett a Nofima élelmiszerkutató intézetnél, összehasonlította a szivacsokat és a konyhai keféket. Az eredmények azt mutatták, hogy a kefék lényegesen kevesebb baktériumot hordoznak.

A kefék hatékonysága mechanikai okokra vezethető vissza: a merev rostok kevés vizet tartanak meg, így két használat között gyorsan kiszáradnak. Mivel a baktériumoknak szükségük van a nedvességre a szaporodáshoz, a száraz környezet hatékonyan gátolja a kolóniák kialakulását és a szalmonella elszaporodását.

Markus Egert szintén a kefék használatát preferálja a szivacsokkal szemben. Emellett további óvintézkedések is csökkenthetik a keresztszennyeződés kockázatát. Érdemes külön eszközt használni a mosogatáshoz és a felületek tisztításához, hogy a baktériumok ne vándoroljanak a különböző területek között.

A nyers húsok vagy gyanús folyadékok feltakarításához célszerű eldobható papírtörlőt alkalmazni, amelyet használat után azonnal ki lehet dobni. Ez a módszer kiküszöböli a baktériumok megtelepedésének lehetőségét a tisztítóeszközben.

Ha mégis szivacsot használunk, fontos, hogy minden használat után alaposan öblítsük ki, és ne a mosogatótálca alján, hanem a levegőn hagyjuk megszáradni. A mosogatótálca alja ugyanis gyakran nedves marad, ami újra biztosítja a baktériumok számára a szaporodáshoz szükséges környezetet.

Összességében a konyhai higiénia fenntartása tudatos eszközhasználatot igényel. Bár a szivacsok a mindennapi életünk részévé váltak, a tudományos adatok arra figyelmeztetnek, hogy ezek az eszközök megfelelő kezelés nélkül a konyhai higiénia javítása helyett annak romlását is okozhatják.