Donald Trump szerint fantasztikus lenne az egyesült Írország

Donald Trump amerikai elnök dublini látogatása során kifejtette, hogy örömmel látná az egyesült Írországot. Az elnök kétnapos írországi útja során találkozott Micheál Martin ír kormányfővel, a Taoiseach-kal, akivel a két ország közötti szoros kapcsolatokról és kereskedelmi kérdésekről egyeztetett. Trump a megbeszélésen úgy fogalmazott, hogy az ír egyesülés „fantasztikus dolog” lenne, hozzátéve, hogy bár az Egyesült Királyságnak nyilvánvalóan meglenne a véleménye a kérdésről, ő személy szerint nagy lépésnek tartaná a folyamatot.

Az elnök a látogatás során korábban udvariassági látogatást tett Catherine Connolly ír elnöknél az Áras an Uachtaráinban, az ír elnök hivatalos rezidenciáján. Ezt követően Dublinban vett részt különböző megbeszéléseken, mielőtt a Clare megyei Doonbegbe utazott volna az Amgen Irish Open golfversenyre. Trump a találkozók során hangsúlyozta, hogy az ír egyesülés szerinte idővel meg fog történni, és úgy vélte, a jelenlegi kormányfő a megfelelő ember arra, hogy ezt a folyamatot elindítsa.

A politikai reakciók nem maradtak el: a Downing Street szóvivője Andy Burnham miniszterelnök szerdai, a parlament alsóházában tett kijelentésére hivatkozott, miszerint a brit kormány „100%-ban ragaszkodik” a Nagypénteki Egyezményhez. Burnham hozzátette, hogy a határ menti népszavazás kérdése kizárólag az észak-ír ügyekért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, és csak akkor kerülhet napirendre, ha az országban egyértelmű konszenzus alakul ki, és a közvélemény olyan mértékben változik, hogy a kérdés megfontolása elkerülhetetlenné válik.

Micheál Martin szóvivője szerint Trump megjegyzései senki számára nem jelenthettek meglepetést, mivel az amerikai elnök következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az ír egység az optimális kimenetel. A Nagypénteki Egyezmény értelmében a brit miniszternek akkor kell népszavazást kiírnia, ha valószínűsíthető, hogy Észak-Írország lakosságának többsége az egyesülésre szavazna. A feltételek pontos értelmezése azonban folyamatos vita tárgyát képezi mind az ír szigeten, mind a nemzetközi színtéren.

A héten korábban Martin már jelezte, hogy nagyobb tisztánlátásra lenne szükség a népszavazás feltételeit illetően, míg Burnham kizárta a referendum lehetőségét, kijelentve, hogy az „lekerült az asztalról”. Mary Lou McDonald, a Sinn Féin vezetője elismerte Trump szavait, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tervezés megkezdése az ír kormány felelőssége. Ezzel szemben a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője, Gavin Robinson úgy fogalmazott, hogy Trump „jobban tudja bárki másnál, hogy a választásoknak jelentősége van”.

Robinson hozzátette: „Észak-Írország alkotmányos jövőjéről az észak-ír emberek döntenek, nem pedig a Londonból, Dublinból vagy Washingtonból érkező kommentárok.” Ian Paisley volt DUP-képviselő, a Trump család közeli barátja úgy vélekedett, hogy „mindenkinek joga van a személyes véleményhez, még akkor is, ha az téves”. Claire Hanna, a Szociáldemokrata és Munkáspárt (SDLP) vezetője üdvözölte a kijelentést, mondván, „meglehetősen rendkívüli” dolog, hogy Trump Dublinban állva nyíltan beszél az ír egységről, ami szerinte azt jelzi, mennyire megváltozott a közbeszéd.

Jon Burrows, az Ulsteri Unionista Párt (UUP) vezetője szerint bár Amerika fontos szövetséges, a jövő az észak-ír lakosság kezében van. Jim Allister, a Traditional Unionist Voice (TUV) vezetője élesen bírálta az elnököt, mondván, Trump „nem az első amerikai elnök, aki beleavatkozik olyan ügyekbe, amelyek nem tartoznak rá”. Helen McEntee ír külügyminiszter óvatosabban fogalmazott: „Ilyen horderejű dolog csak akkor történhet meg, ha az ír nép beleegyezését adja. Ez egy olyan folyamat, amelyen dolgoznunk kell.”

A BBC beszámolója szerint később, az amerikai nagykövet rezidenciáján tartott eseményen Trumpot újra kérdezték az egyesülésről, mire azt válaszolta, hogy „nincs jó válasz” a kérdésre. „Ó, ez egy kedves kérdés, van rá egy jó válaszom, azt hiszem, holnap olvashatnak róla” – tette hozzá sejtelmesen. Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Írország kapcsolata „erősebb, mint valaha”, és a két ország kiválóan együttműködik, különösen a kereskedelem terén.

Catherine Connolly ír elnök, aki ismert gázai aktivista és korábban kritikus volt az amerikai politikával szemben, a találkozón közölte az elnökkel, hogy „a háború és a népirtás normalizálása soha nem fogadható el”. Connollyt a 2025-ös elnökválasztáson támogató baloldali pártok nyomás alá helyezték, hogy hozza szóba a gázai helyzetet. Az elnök nyilatkozatában kiemelte: „Mint olyan ország, amely szenvedett az éhínségtől, a gyarmatosítástól és a Troubles erőszakától, de megtapasztalta a békéhez vezető hosszú és kihívásokkal teli út fontosságát is, hangsúlyoztam azt az egyedülálló rálátást, amelyet az ír nép a konfliktusok megoldásához hozzá tud adni.”

A látogatás biztonsági szempontból az ír állam történetének egyik legnagyobb művelete volt. A hatóságok hónapok óta készültek a látogatásra. A dublini utcákon több mint tízezer ember vonult fel, hogy tiltakozzon az elnök politikája ellen. A tüntetés az O’Connell Street közelében kezdődött, és 31 percig tartott, amíg a tömeg elvonult. Bár Trump éppen a tüntetés kezdetekor hagyta el a várost, a szervezők célja az volt, hogy egyértelmű üzenetet küldjenek az elnöknek és politikájának.

A tüntetők között volt Adrian és Tawnie is, akik Kaliforniából származnak. Tawnie szerint Trump elnöksége „szégyen és zavarba ejtő”, míg Adrian úgy vélte, az elnök „a milliárdos osztályt szolgálja”. A tiltakozók plakátjain és rigmusaiban központi téma volt az Egyesült Államok szerepe az izraeli-gázai konfliktusban. Mivel Írország az Európai Unió egyik leginkább palesztinbarát országa, sokan remélték, hogy hangot adhatnak felháborodásuknak.

Angela Jennings és Margot Feely a tüntetésen „reprezentatívnak” nevezte az elnök közel-keleti hozzáállását. „Káoszt okoz a világban, Iránban olyan háború zajlik, amely nem szükséges, és ez az egész világra hatással van” – mondta Margot. Hasonló hangulat uralkodott Doonbegben is, ahol a helyi lakosok és a környékre érkezők tiltakoztak. Jessie Phillips, aki Tennessee-ből származik, de jelenleg Clare megyében él, elmondta: „Csak azt akarom, hogy az elnök lássa a plakátomat, és tudja, hogy nem érdekel, és a családomat sem érdekli, és véleményem szerint nem szívesen látott vendég itt.”

Jenelle Jones, aki New Yorkból származik, szintén kifejezte elégedetlenségét: „Amerikai állampolgárként úgy érzem, szükségét kell mutatnom, hogy nem értünk mindannyian egyet vele, és azt akarjuk, hogy távozzon.” Caolann O’Dwyer, aki Lahinchból érkezett, reményét fejezte ki, hogy a tüntetők aktivitása megváltoztathatja egyesek gondolkodását. „Azt hiszem, a fogadtatásunk túlzottan buzgó megközelítése alapjaiban véve őrültség” – tette hozzá.

A látogatás során Trumpot fiai, Eric és Donald Trump Junior is elkísérték. A doonbegi faluban a Garda (ír rendőrség) fokozott jelenléte, útlezárások és a házakon elhelyezett ír nemzeti színű zászlók jelezték a rendkívüli eseményt. A kétnapos látogatás, amely a diplomáciai egyeztetések mellett a golfverseny köré épült, rávilágított az ír-amerikai kapcsolatok összetettségére és azokra a mélyen gyökerező politikai kérdésekre, amelyek továbbra is meghatározzák a sziget jövőjét.

Az események sorozata, a hivatalos találkozóktól a tüntetésekig, jól példázza, hogy az ír egység kérdése már nem csupán elméleti vagy távoli lehetőség, hanem a közbeszéd szerves részévé vált. A politikai elemzők szerint a jövőben várhatóan tovább folytatódik a vita arról, hogy mikor és milyen feltételek mellett válhat időszerűvé egy esetleges népszavazás, figyelembe véve a Nagypénteki Egyezmény kereteit és a lakosság változó véleményét, miközben a nemzetközi szereplők, köztük az Egyesült Államok elnöke, továbbra is figyelemmel kísérik a folyamatot.