Globális piaci turbulencia: közeleg a tőzsdei összeomlás?

A globális pénzügyi piacok jelenlegi helyzetéről és az esetleges tőzsdei összeomlás kockázatairól a The Guardian közölt részletes elemzést. A nyár folyamán még kifejezetten optimista hangulat uralkodott a világ pénzügyi központjaiban, amit elsősorban a mesterséges intelligencia (AI) forradalma táplált. Az amerikai tőzsdei indexek új történelmi csúcsokat döntöttek, mivel a befektetők abban bíztak, hogy a többbillió dolláros beruházási hullám képes lesz ellensúlyozni az iráni háború okozta gazdasági bizonytalanságokat.

Mostanra azonban a figyelmeztető jelek vörösen villognak. A közel-keleti konfliktus eszkalálódása, amelyre egyelőre nem látszik megnyugtató megoldás, újabb turbulenciát idézett elő a nemzetközi piacokon. Ezzel párhuzamosan az AI-fegyverkezési verseny lassulása és az államkötvények piacán kialakult feszült állapotok komoly aggodalmat keltenek a szakértők körében.

Az elmúlt héten az amerikai kormányzat hitelfelvételi költségei 2007 óta nem látott szintre emelkedtek. Ennek a folyamatnak messzemenő következményei vannak a háztartások, a vállalatok és más kormányok pénzügyeire nézve világszerte. A piaci szereplők attól tartanak, hogy a Donald Trump által folytatott háború inflációs nyomást gerjeszt, miközben az elnök adó- és költekezési tervei nyomán Washington államadóssága már meghaladta a 40 billió dollárt (kb. 15 800 billió forintot).

A globális olajár 100 dollár (kb. 39 500 forint) hordónkénti árszint fölé emelkedése tovább fokozza az eladási nyomást a kötvények piacán. Ez a folyamat felveti a kérdést: vajon a részvények lesznek-e a következő áldozatok egy esetleges piaci összeomlásban? Az S&P 500 index jelenleg 3%-kal áll történelmi csúcsa alatt, miközben a hét nagy technológiai óriásvállalat – az Nvidia, az Apple, az Alphabet (Google), a Microsoft, a Meta, az Amazon és a Tesla – együttes piaci értéke meghaladja a 20 billió dollárt (kb. 7900 billió forintot).

Albert Edwards, a Société Générale vezető elemzője szerint „ezek lázas idők”. A szakértő úgy véli, a befektetők és a döntéshozók számára a legfőbb aggodalmat az jelenti, hogy az olajár-sokk milyen mértékben gyűrűzik be a globális gazdaságba, és szükségessé teszi-e a recessziót kiváltó, drasztikusan magasabb kamatlábak bevezetését. Edwards, aki híres borúlátó előrejelzéseiről, úgy látja, hogy az amerikai államkötvény-piac feszült állapota egy pénzügyi válság előszobája lehet.

Az inflációs félelmek miatt az amerikai Federal Reserve a héten dacolt az elnöki akarattal, és 2023 óta először emelt kamatot. Más központi bankok is hasonló lépésekre kényszerülnek: a Bank of England a jövő év végéig négy kamatemelést hajthat végre, az Európai Központi Bank a múlt héten emelt, a Bank of Japan pedig 31 éves csúcsra tornázta irányadó rátáját. A magasabb hitelköltségek célja az infláció megfékezése, ám ez súlyos terhet ró a megélhetési válsággal küzdő háztartásokra és vállalkozásokra.

A munkahelyek elvesztése tovább ronthatja a már amúgy is eladósodott kormányok helyzetét. Jim Reid, a Deutsche Bank elemzője szerint az amerikai recessziók történelmileg átlagosan 3-3,5 évvel az első kamatemelés után következnek be. A piacok hajlamosak a recesszió előtt esni vagy összeomlani, és gyakran hamarabb kezdenek el talpra állni, mint maga a reálgazdaság.

A befektetők körében a legnagyobb félelem az, hogy az AI-ba vetett remények egy hatalmas buborékot fújtak, amely bármikor kipukkanhat. A CAPE-mutató, amely a piac túlértékeltségét méri, 2000 óta nem látott magasságokba emelkedett. Az S&P 500 esetében ez az érték csaknem 41 pont, ami több mint kétszerese a 17 pontos hosszú távú átlagnak, és közelíti az 1999 decemberében mért 44,19 pontos rekordot, közvetlenül a dotkom-lufi kipukkanása előtt.

A Fathom Consulting kutatása szerint ahhoz, hogy az AI-boom nyereségessé váljon, a kapcsolódó technológiai cégek értékesítéseinek két éven belül 600 és 800 milliárd dollár (kb. 237-316 billió forint) közötti összeggel kellene növekedniük. A tanácsadó cég 30%-os esélyt lát arra, hogy az AI-buborék jövőre kipukkad. Brian Davidson közgazdász szerint a jelenlegi tőkebefektetési boom mögötti gazdasági logika nem állja meg a helyét, mivel a növekedési várakozások irreálisak.

A befektetők aggodalma nyilvánvaló: több mint 1000 elemző vett részt a Jefferies által szervezett híváson, amely az „AI kihalási figyelmeztetésekről” szólt, miután a technológiai óriások vezetői a „meggondolatlan” fejlesztések lassítását sürgették. A helyzet kísértetiesen hasonlít a 2000-es dotkom-válsághoz, amikor sok, korábban forradalminak kikiáltott internetes cég értéke drámaian összeomlott.

Ez emlékeztető arra, hogy még ha egy technológia forradalmi is, a befektetők elveszíthetik a pénzüket, ha túl korán finanszíroznak túl sok infrastruktúrát. Adrian Cox, a Deutsche Bank kutatója rámutatott, hogy a brit csatorna- és vasútépítési boom, valamint az amerikai távközlési szektor felfutása során is évekbe telt, mire a kereslet utolérte a kínálatot, és sok befektető sosem kapta vissza a tőkéjét.

Az 1929-es nagy válság előzményei is intő jelként szolgálnak. Száz éve sok kisbefektető hitelből vásárolt részvényeket, ami a piaci turbulencia során végzetesnek bizonyult. Idén Dél-Koreában az AI-chipeket gyártó cégek részvényeinek hitelből történő vásárlása duplázta meg a Kospi index értékét, ám a piaci esés során tömeges margin call-ok (fedezetkiegészítési felszólítások) érkeztek.

A Goldman Sachs adatai szerint 1,2 millió dél-koreai kisbefektetőt érintett ez a folyamat, ami minden 30. felnőttre jutó felszólítást jelent. Az AI-cégek hatalmas költekezései miatt felmerült a gyanú, hogy túlzott eladósodottságba kergetik magukat. Az Oracle részvényei például a felére estek azóta, hogy a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI-jal kötött felhőalapú megállapodást, mivel a befektetők aggódnak az adatközpontok finanszírozásához felvett hitelek miatt.

A hitelpiacokon is nő a feszültség: a Bank of England jelentése szerint a kockázatos és a biztonságos adósságok közötti kamatkülönbözet kiszélesedett az iráni háború kezdete óta. Az államkötvények eladása miatt a hozamok emelkednek, ami kevésbé vonzóvá teszi a részvényeket, hiszen a befektetők a biztonságosabb kötvényeket részesítik előnyben.

Az amerikai 10 éves kincstárjegyek hozama a héten átlépte az 5%-os pszichológiai küszöböt, amit egyes elemzők a piaci összeomlás határának tekintenek. John Higgins, a Capital Economics vezető tanácsadója szerint bár az 5% nem feltétlenül „mágikus” szám, a magasabb hozamok veszélyeztetik az amerikai államháztartás fenntarthatóságát és a részvények értékét is.

Simon White, a Bloomberg makrostratégája szerint az 5,25%-os szint lehet az az „inflexiós pont”, ahol a részvények és a kötvények együttesen erősítik egymás veszteségeit. A turbulencia ellenére vannak remények arra, hogy az összeomlás elkerülhető. Egyes elemzők szerint a piacok túlértékelik az iráni háború inflációs kockázatát, és a geopolitikai sokkok gazdasági hatása gyakran kisebb a vártnál.

Más szakértők szerint az AI-ba fektetett tőke lassulása éppen a buborék kipukkanása ellen hathat. Az amerikai gazdaság termelékenységi mutatói javulnak, és az Egyesült Királyság gazdasága is a vártnál gyorsabban nőtt az év első felében, részben az AI-nak köszönhetően. Andy Haldane, a Bank of England korábbi vezető közgazdásza szerint bár a helyzet törékeny, nem feltétlenül kell azonnali összeomlásra számítani.

Haldane szerint elképzelhető egy lassú korrekció, amely nem dönti romba a világgazdaságot, de érezhetően lassítja annak növekedését. A piaci szereplők most fokozott figyelemmel követik a központi bankok lépéseit és a technológiai szektor negyedéves jelentéseit, amelyek döntőek lehetnek a következő hónapok gazdasági irányvonalának meghatározásában.