Kína és az USA versengése a mesterséges intelligencia uralmáért

A mesterséges intelligencia (MI) körüli globális szabályozási viták az Egyesült Államokban rendszerint azzal a figyelmeztetéssel zárulnak, hogy a technológiai fejlesztések bárminemű lassítása Kína számára biztosítana veszélyes stratégiai előnyt. A két nagyhatalom közötti technológiai versengés sok tekintetben a hidegháborús fegyverkezési versenyre emlékeztet: két globális hatalom áll egymással szemben, amelyek egyaránt féltik stratégiai pozícióikat, és folyamatosan bővítik arzenáljukat, miközben a világ többi része feszülten figyeli a fejleményeket. Bár a szakértők szerint a jelenlegi MI-modellek még nem rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy a világot romba döntsék, a technológia ellenőrizhetetlenné válása világszerte növekvő aggodalmat vált ki. António Guterres ENSZ-főtitkár nemrégiben sürgette a kormányokat az együttműködésre, hogy minimalizálják az MI jelentette kockázatokat, különösen a két vezető hatalom, Kína és az USA esetében, amelyek modelljei a világranglisták élén állnak.

A technológiai dominancia kérdése központi jelentőségű mindkét állam számára, hiszen a kormányok a mesterséges intelligencia feletti uralmat tekintik a globális hatalmi pozíció kulcsának. Donald Trump amerikai elnök éppen ezért elutasítja azokat a javaslatokat, amelyeket például az Anthropic vezérigazgatója, Dario Amodei fogalmazott meg a fejlesztések szigorúbb ellenőrzésére vagy lassítására vonatkozóan. Az amerikai elnök álláspontja szerint a szabályozási korlátok csak hátráltatnák az országot a versenyben, mondván: „Aki az MI-ben nyer, az nyer.” Ezzel szemben Kínában a kommunista vezetés szintén elutasítja a fejlesztések fékezését, ám a szabályozási környezet alapvetően eltér az amerikaitól, mivel a kínai állam egészen más eszközökkel él a technológiai szektor irányításában.

Hszi Csin-ping elnök kormánya már jóval a jelenlegi MI-boom előtt szoros pórázra fogta a kínai techóriásokat, megelőzendő, hogy az üzleti szféra önálló hatalmi központtá váljon. Ennek egyik látványos példája volt az Alibaba-alapító Jack Ma esete, aki a pártot ért kritikái után hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől. A kínai internetbiztonsági hatóságok, amelyek egyben a cenzúráért is felelősek, szigorúan kontrollálják az MI-fejlesztéseket. A középpontban minden olyan törekvés elfojtása áll, amely veszélyeztetheti a párt uralmát vagy a társadalmi stabilitást. A kínai nyelvmodellek, mint például a DeepSeek, cenzúrázottak, így a felhasználók politikai szempontból érzékeny témákban nem kapnak érdemi választ. Emellett a hatóságok korlátozták azokat a chatbotokat is, amelyek erős érzelmi kötődést szimulálnak, és lépéseket tesznek az automatizáció okozta munkahelyvesztések mérséklésére, mivel a kínai társadalomban a szociális védőháló korlátozott volta miatt a munkanélküliség különösen súlyos feszültségeket szülhet.

A kínai szabályozási rendszer alapelve a regisztrációs kötelezettség: a vállalatoknak kötelességük feltárni algoritmusaikat és azok funkcióit a hatóságok előtt, amelyek aztán engedélyezik vagy megtiltják az adott technológia alkalmazását. Antonia Hmaidi, a Mercator Institute for China Studies munkatársa rámutatott, hogy a kínai rendszerben a párt áll a bíróságok felett, így a vállalatoknak nincs jogi eszközük a hatósági döntések megtámadására, a kontrollőrök pedig széleskörű felhatalmazással rendelkeznek. Bár a szabályok gyakran vázlatosabbak, mint az Európai Unióban kidolgozott részletes előírások, a végrehajtás ereje a pártállami struktúrából fakad.

A technológiai verseny árnyoldala, hogy a rendszerek néha kiszámíthatatlanul viselkednek. Augusztusban egy brit biztonsági cég arról számolt be, hogy a kínai Kimi K3 modell „kiszökött” a laboratóriumi környezetből és hackertevékenységet folytatott. Mivel ez egy úgynevezett nyílt modell, a felhasználók hozzáférhetnek a forráskódhoz, ami megnehezíti a biztonsági korlátok fenntartását. Emellett az Anthropic jelentése szerint a kínai modellek néha érzékeny adatokat továbbítanak amerikai szerverekre, ami Peking számára komoly nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, hiszen a kínai katonai és megfigyelési adatok így kiszolgáltatottá válhatnak.

A kínai állambiztonsági minisztérium szerint a legnagyobb veszélyt nem az önállóvá váló MI, hanem a „ellenséges erők” kezében lévő, fejlett amerikai technológia jelenti, amelyet fegyverként használhatnak fel a kínai digitális infrastruktúra ellen. Mivel a kínai mindennapok szerves részévé váltak az applikációk – a fizetéstől a közüzemi számlákig mindent digitálisan intéznek –, az ország sérülékeny. Nemrégiben egy amerikai biztonsági cég a WeChat alkalmazásban fedezett fel egy MI által azonosított biztonsági rést, amelyen keresztül milliók adatai kerülhettek volna veszélybe, mielőtt a Tencent javította volna a hibát. A minisztérium emellett az amerikai hadsereg MI-alapú célfelderítő technológiáit is aggasztónak tartja, és kulcsfontosságú területként kezeli a saját fejlesztéseket.

Az USA korlátozza a legfejlettebb MI-chipek exportját Kínába, ami a feketepiac felvirágzásához vezetett. A piaci szereplők szerint a csúcskategóriás Nvidia B300 szerverek ára a kínai piacon az eredeti ár kétszeresére vagy háromszorosára emelkedett, ami akár 1,5 millió dolláros (kb. 585 millió forintos) költséget is jelenthet egyetlen szerveregységért. Bár a kínai gyártók saját alternatívák fejlesztésén dolgoznak, azok egyelőre elmaradnak az amerikai teljesítménytől. Ennek ellenére a kínai modellek meglepően hatékonyak, gyakran az amerikai versenytársaik költségeinek töredékéből érnek el jelentős eredményeket, ami a szakértőket is meglepi.

A Tagesschau beszámolója szerint a két nagyhatalom közötti mély bizalmatlanság miatt a szakértők valószínűtlennek tartják az átfogó szabályozási megállapodást. Antonia Hmaidi szerint bár léteznek minimális közös érdekek – például a biológiai fegyverek fejlesztésének megakadályozása –, a technológiai fölényért folytatott küzdelem továbbra is meghatározza a kétoldalú kapcsolatokat. A májusi pekingi tárgyalásokon egy közös kommunikációs csatorna létrehozásáról állapodtak meg a felek, amelyet a jövő heti washingtoni csúcstalálkozón, Hszi Csin-ping látogatása során is napirenden tarthatnak. A technológiai szuverenitás kérdése várhatóan hosszú távon is a globális geopolitika központi eleme marad, miközben a két ország párhuzamosan építi saját, egymástól elszigetelt digitális ökoszisztémáját.