A vártnál lassabban bővült a kiskereskedelmi forgalom augusztusban

Csalódást okozott a makrogazdasági elemzőknek, hogy augusztusban lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése, az ágazat ugyanis tavaly március óta most bővült a legkisebb mértékben. A szakértők ugyanakkor úgy látják, hogy a növekedési trend az év hátralévő részében is fennmaradhat, bár jelentős havi ingadozásokkal kell számolni.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok alapján egyaránt 2,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A szakértők szerint azonban az adatokban látható lassulás kellemetlen meglepetésként érte a piacot.

Az előző havitól 0,7 százalékkal maradt el a kiigazított forgalom volumene.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője kiemelte, hogy az augusztusi kiskereskedelmi forgalom lassulása kellemetlen meglepetés, mivel a havi visszaesés mértéke július után még gyorsult is. Hozzátette: az ágazat egészében a hosszabb távra visszatekintő fix bázison nem tört meg a növekvő trend, azonban lassulást mutatott a nyár folyamán.

A szakértő szerint a gyengébb adatokban szerepet játszhattak a turizmus gyengébb adatai is, illetve folytatódni látszik az a típusú szerkezetváltás, amely szerint a háztartások a jövedelmük növekményét nem feltétlenül az üzletekben költik el.

Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza a kiskereskedelem éves növekedésének lassulását erős negatív meglepetésnek nevezte, mert arra számított, hogy az extrém meleg egyes termékkörökben érdemi pluszforgalmat generálhat. Rámutatott: a hosszabb távú trend alapján augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 6,3 százalékkal haladta meg a 2021-es havi átlagot.

Bár ez lefelé elmozdulás a fixbázisú indexben az elmúlt hónaphoz képest, a múlt hónapok revideált adatai alapján csekély pozitív trendvonal látszik. Hozzátette, hogy az augusztusi gyengébb teljesítmény szerkezetében látszik az extrém időjárás hatása: a nem élelmiszertermék-kiskereskedelem forgalma stagnált, a csomagküldő és internetes forgalom havi alapon 3 százalékkal ugrott meg.

Ezzel szemben a bolti forgalom szinte minden szegmensben érdemi havi visszaesést mutatott, a ruházati üzleteket kivéve. A kiskereskedelem augusztusi gyengélkedése részben az üzemanyag-vásárlások visszaesésére vezethető vissza szerinte is. Ugyanakkor a növekvő jövedelem és az erősödő fogyasztói bizalom együttese rendre magasabb fokozatba kapcsolta a fogyasztást.

Az év hátralévő részében várhatóan fennmarad a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülése, jelentős havi ingadozással. Az idei év egészében az ING 5 százalék körüli növekedésre számít.

Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati szakértője szerint a havi bázisú csökkenés elsősorban az élelmiszer kategória és az üzemanyagforgalom visszaesése miatt történt. A kiskereskedelem forgalma a tavaszi kiugrástól, visszakorrigálástól eltekintve az elmúlt évben stabil növekedést mutat, a hosszabb trend pedig már 2,5 éve tart.

Az ágazat a forgalom szempontjából egészséges, tartható növekedési pályán van, amit egyelőre az augusztusi visszaesés sem tört meg. Hozzátette: a különböző üzlettípusok közül kiemelkedően nőttek a ruhaboltok és papír-írószer szaküzletek, ezt a szezonális mintázatot az iskolakezdési támogatás folyósítása is erősíthette.

Az MBH szakértője szerint az ágazat forgalmának szeptemberi bővülését a kisebb súlyt képviselő üzemanyagforgalom az emelkedő árak miatt visszafoghatja, viszont az utolsó negyedév hónapjai dinamizálhatják a termékvásárlást. Ezt erősítheti az újabb vámtétel novemberi bevezetése az EU-n kívülről érkező csomagokra, ami tovább növelheti az EU-n belüli és hazai webshopok forgalmát.

A kiskereskedelmi forgalom bővülése az év hátralévő részében is kitarthat, bár az év elejinél kisebb ütemben – véli Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kiemelte: az éves alapú bővülést alapvetően továbbra is a bérek dinamikus emelkedése és ezzel párhuzamosan az alacsony, augusztusban mindössze 1,3 százalékos infláció húzza.

Havi alapon három tényező járulhatott hozzá elsősorban a mérséklődéshez: a júliusi magas, 1,0 százalékos bővülést mutató bázis, az év eleji transzferek hatásának fokozatos kifutása, valamint az üzemanyagforgalom változása.

A fogyasztás Regős Gábor várakozásai szerint a harmadik negyedévben is a gazdasági növekedés stabil lába lesz. A fogyasztás bővülése várhatóan jövőre is fennmarad, bár nem kizárt annak lassulása, amiben szerepet játszik az idei magas bázis. Még kérdés szerinte a jövő évi béremelkedések üteme, az infláció mértéke, amiben az energiaárak, a forintárfolyam, illetve az árrésstopok megtartása vagy kivezetése meghatározó.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője kifejtette: az üzemanyagforgalom van leginkább hatással a havi kiskereskedelmi adatokra. Már 2024-óta tart a kiskereskedelem növekedése, gyorsabb dinamikára ugyanakkor nem számít. Éves átlagban 4,5 százalékkal bővülhetnek az eladások. A lakosság többletjövedelme már nem csak a fogyasztásban csapódik le.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kiemelte, hogy a kiskereskedelmi forgalom júliusi fellendülése rövid életűnek bizonyult, az augusztusi 2,4 százalékos adat visszatérés a korábbi kiábrándító szintekhez. Balázs Ildikó szerint a forgalom csak közelíti a 2022 eleji szintet, miközben a reálkeresetek 2023 óta dinamikusan, többnyire kétszámjegyű ütemben nőttek.

Az OKSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a kereslet növekedésének nyoma sincs az inflációs adatokban, az élelmiszerek ára egy év alatt csaknem 5 százalékkal csökkent, így keresleti oldalról semmilyen akadálya nincs az árrésstop kivezetésének.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a fogyasztás bővülése a jövő évben is fennmaradhat, ugyanakkor a növekedés ütemét számos tényező, köztük az infláció alakulása és a béremelések mértéke is befolyásolhatja.