Négy kiemelt ügy átvételével kezdi meg a nyomozati munkát az NVVH

Szeptember 28-án teszi közzé a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH), hogy melyik az a négy ügy, amelyet más hatóságoktól átkérve indítják el a vizsgálatokat – közölte a szervezet vezetője a HVG Címlapsztori rendezvényén.

Unger Anna elmondta, hogy a hivatal büntetőeljárásban való jogosultságai szeptember 27-én élesednek, ezért a bejelentésre a rákövetkező napon kerül sor. A hivatal olyan ügyeket vehet át, amelyekben már történt feljelentés, a konkrét témákról pedig Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes dönt majd.

A vezető jelezte, hogy a tiltott állami támogatásokkal és vagyonvesztésekkel kapcsolatos ügyekben bizonyosan várhatóak vizsgálatok. Hangsúlyozta, hogy bár számára kedvesek azok az ügyek, amelyekben az „elsíbolt közvagyon” gyűlöletkeltésre vagy választási manipulációra ment el, a nyomozások nem az ő személyes preferenciái mentén indulnak el.

Szervezeti építkezés és pályázatok

A három betöltetlen elnökhelyettesi poszt – közpénzügyi, vádemelési és fellebbviteli – kapcsán közölte: a pályázatokat kiírták, várhatóan október elején tudja őket megválasztani az Országgyűlés. Kiemelte, hogy Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettessel kiváló a munkakapcsolata, folyamatos a párbeszéd közöttük.

Arra reagálva, hogy Hadházy Ákos megszerezte az NVVH elnöki pályázatait, azt mondta: a volt képviselő jogosulatlanul kapta meg a dokumentumokat, s tárja azt a nyilvánosság elé, ráadásul ez az ügy sokakat akár el is tántoríthat az elnökhelyettesi posztra kiírt pályázaton való indulástól.

Orbán Viktor volt kormányfő kijelentésével kapcsolatban, miszerint egy fideszes hatalomátvétel után nem kerülheti el a felelősségre vonást az, aki a hivatalnál dolgozik, Unger Anna azt mondta: a jogállam fogja megvédeni az intézményt. A leendő százötven munkatársának garantálni fogja a törvényes munkavégzéshez szükséges feltételeket, s azt, hogy ne legyen külső fenyegetettség.

A vezető az Orbán-kormányok idején történt korrupciós ügyletekkel kapcsolatban azt mondta: a rendszer az első négy évben jogi úton teremtette meg a lehetőséget a piacba történő belenyúlásra. Az utalványokkal, a dohányboltokkal, a bankadóval, a plázatörvénnyel, a földtörvénnyel eltorzították és saját kedvezményezetti körük érdekében alakították a piacot. 2014 és 2018 között a közbeszerzésekkel és az uniós forrásokkal „játszadoztak”, míg 2018 és 2022 között a válsághelyzetre hivatkozva megszüntették a parlamenti jogalkotást, így könnyebben hívhatták életre a kaszinókoncessziókat, alakíthatták a tao-rendszert, építhettek saját köreiknek kedvezve stadionokat, utakat, vasutakat.

Teljes feltárásra készülnek

A közbeszerzések, a magántőkealapok, a koncessziók, a kekvákkal vagy akár a kiadott rádiófrekvenciákkal kapcsolatban közölte: teljes feltárásra készülnek, ahol kell, nyomozni is fognak, majd szükség esetén vádemelésre is sor kerül. A magántőkealapokra kitérve közölte: ha a kormány nem szünteti meg a tulajdonosokkal kapcsolatos titkosításokat, akkor az NVVH fog lépni ez ügyben.

Unger Anna közölte: nem biztos abban, hogy minden ügyben eljutnak majd büntetőjogilag bizonyítható módon a „boss-ig”, de az elmúlt években napvilágra került ügyek kapcsán el fognak indulni a vizsgálatok. Kijelentette: az NVVH minden ezzel kapcsolatos elvárással ellentétben „nem lesz abszolút filmszínház”, hanem egy dolgozó hivatal lesz, amely kommunikálja az eredményeit, de amint meg tudnak szólalni tényekkel, meg fognak szólalni, de csakis akkor.

Azt mondta, bizonyosan sok olyan korrupciógyanús ügyre derül fény, amelyről eddig fogalma sem volt senkinek az érintetteken kívül. Ilyen volt például az „aranykonvojügy”, amelyben vélekedése szerint a magyar kormány gyakorlatilag „útonálló szerepét játszotta”.

Fontosnak nevezte, hogy a magánvállalatokhoz, magánszemélyekhez vándorolt közvagyon minél jelentősebb hányadát szerezzék vissza, ne használhassák ezt a pénzt például védekezésre, ugyanis szerinte csak ezzel garantálható a konszolidációs folyamat, a demokratikus átmenet.

A hivatalra nehezedő nyomás kapcsán azt mondta: a társadalmi elvárás nagy, s sokkal nagyobb igény van természetes személyekkel szembeni szankciókra, mint a vagyonvisszaszerzésre. A hivatalnak viszont mindkettő a feladata, s nem lesz egyszerű elfogadtatni a társadalommal, ha nem kattannak elég gyorsan azok a bizonyos bilincsek, hangsúlyozva: „rabosítani csak alapos gyanú alapján lehet”.

Arra a felvetésre, hogy a régi rendszer „emberei” hátráltathatják-e az NVVH munkáját, azt mondta: a bíróságok a „legintaktabb” módon élték túl a NER-t, viszont szeretné, ha az eljárásokkal kapcsolatos hatékonyság és az időbeliség javulna a jövőben.

Unger Anna a személyét ért kritikákkal kapcsolatban közölte: kinevezését követően a feladatok elvitték minden idejét, így sokat nem gondolkodott ezen, de egy percre sem fordult meg a fejében, hogy nem kellett volna elvállalnia az NVVH vezetését.