A törvényben előírt harmincnapos határidőn belül választják meg az új köztársasági elnököt. Szeptembertől alkotmányozási folyamat indul, amely érintheti az államfőválasztás szabályait is.
A 17. alkotmánymódosítás részeként lezárult Polt Péter alkotmánybírósági megbízatása, mivel elérte a 70 éves korhatárt. Ezzel megszűnt a korábbi legfőbb ügyész különleges jogállása.
Hivatalosan is kihirdették az alaptörvény 17. módosítását, amely többek között a köztársasági elnöki megbízatást és a képviselői mandátumokat is érinti.
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, ugyanakkor súlyos aggályait fejezte ki a jogállamiság és az intézményi függetlenség kapcsán.
Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amivel július 20-án megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása, a jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes veszi át.
Fodor Gábor szerint a köztársasági elnöknek nem szabadna aláírnia a jogállamellenes alkotmánymódosítást, amely a mandátumát is veszélyezteti.
Gulyás Gergely bejelentette lemondását frakcióvezetői tisztségéről az alaptörvény 17. módosítása miatt, amelyet a demokratikus jogállam végének tart.
Gulyás Gergely élesen reagált a miniszterelnök alkotmánymódosítással kapcsolatos kijelentéseire, valótlan állításokról beszélve.
A parlamenti vitában elhangzottak szerint a képviselői mandátumok 12 éves korlátozása sérti a választók szabad döntési jogát és a politikai tapasztalat értékét.
Az Európai Néppárt elnöke szerint Magyar Péter demokratikus felhatalmazást kapott az ország megváltoztatására, ezért teljes mértékben támogatja terveit.
A köztársasági elnök szerint az alaptörvény módosítása egy konkrét személy eltávolítását célozza, ami összeegyeztethetetlen a jogállami normákkal.
Gulyás Gergely szerint a benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia végét és az önkényuralom kezdetét jelenti Magyarországon.
Áder János volt köztársasági elnök élesen bírálta a Sulyok Tamás államfő elmozdítását célzó kormányzati terveket, alkotmányellenesnek nevezve az eljárást.
