Az Alaptörvény módosítása és új adózási javaslatok a parlament előtt

Az elmúlt hét legfontosabb politikai eseményeiről és a közeljövő törvényalkotási terveiről számolt be Kármán András.

Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amelyet a köztársasági elnök már alá is írt, így a megbízatása megszűnt. A parlamentnek harminc nap áll rendelkezésére, hogy megválassza az új, az Alkotmány megalkotásáig hivatalban lévő ideiglenes köztársasági elnököt.

A törvényhozás elé került javaslatok célja a költségvetési tervezés szabályainak szigorítása, valamint az adórendszer egyszerűsítése. A tervek szerint minden év augusztus 31-ig nyilvánosságra kell hozni a költségvetési tervezés ütemezését, a büdzsé tervezetét pedig október 1. és 31. között nyújthatják be a parlamentnek. Emellett a 2026-os költségvetést augusztus végéig, a 2027-est pedig októberben mutatják be.

A benyújtott javaslatok között szerepel a kisadók felszámolása, a vállalkozói kiváltságok megszüntetése és az európai uniós források hazahozatala. Eltörölnék az ebrendészeti hozzájárulást, a bevándorlási különadót és a települési adókat, továbbá kivezetnék a szén-dioxid kvótaadót és a tranzakciós díjat is. A bizalmi vagyonkezelők adózásának módosításával a kiskapukat kívánják bezárni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöki pozíciójára már kiírták a nyílt pályázatot, amelyre július 31-ig lehet jelentkezni, az elbírálás pedig augusztus végéig várható.

A benyújtott javaslatok parlamenti vitája és bemutatása a következő időszak kiemelt feladata lesz.