Andy Burnham brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésével (Brexit) Nagy-Britannia felégette azokat a hidakat, amelyek régi barátaival és szomszédaival kötötték össze, de London hamarosan tárgyalásokat kezd az Európai Unióval a kétoldalú kapcsolatok hosszú távú jövőjéről.
Burnham, aki a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hétfő este tartott hagyományos éves bankettjén szólalt fel, úgy fogalmazott: a Brexit indította el azt a dominóhatást, amelynek következményeként a világ az elszigetelődés és a protekcionizmus felé mozdult el.
Az éjszakába nyúló rendezvényen a munkáspárti brit kormányfő kijelentette:
a Brexit károkat okozott Nagy-Britannia kapcsolatrendszereiben, és az ország az akkori kormányok populista hozzáállása miatt végül sokkal keményebb felételekkel tudott csak kilépni az EU-ból, mint amilyeneket a brit EU-tagságról tíz éve tartott – a távozásra voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás kampányában a választókkal elhitettek.
Andy Burnham hangsúlyozta: a Brexitben a legszomorúbb az, hogy Nagy-Britannia ellenségei pontosan ezt akarták. Oroszország a NATO egységének megbontására törekedett, és olyan meggyengült Európát akart, amely kevésbé képes szembeszállni ukrajnai terveivel – mondta a brit miniszterelnök.
Hozzátette: a 2016-os EU-tagsági népszavazás idején sokkal könnyebbnek tűnt, hogy Nagy-Britannia a saját útját járja, mint ma, és az ország nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a realitást, sem azt, hogy olyan demokráciák klubjának tőszomszédságában él, amelyek osztoznak a brit értékekben és érdekekben.
Őszintén ki kell mondani, hogy Nagy-Britannia a Brexittel az elmúlt tíz évben többet vesztett, mint amennyit nyert – fogalmazott a brit kormányfő.
Burnham idézte a brit kormány számára hivatalos gazdasági-pénzügyi előrejelzéseket készítő elemzőközpont (Office for Budget Responsibility, OBR) számításait, amelyek szerint a Brexit hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal csökkenti a brit gazdaság teljesítményét. Hozzátette: vannak olyan számítások is, amelyek a hazai össztermék (GDP) 8 százalékára taksálják a brit EU-tagság megszűnéséből eredő gazdasági veszteséget.
A brit kormányfő kijelentette: London a 2029-ben esedékes következő parlamenti választásokig nem tesz semmi olyasmit, amellyel átlépné a Munkáspárt 2024-es választási programjában kijelölt, „vörössel meghúzott” határvonalakat, vagyis a jelenlegi parlamenti ciklusban Nagy-Britannia nem tér vissza az EU vámuniójába és egységes belső piacára, és nem honosítja meg újra az emberek korlátlan kétoldalú szabad mozgásának szabadságjogát sem.
London azonban Nagy-Britannia és az EU pénteken esedékes kétoldalú csúcstalálkozója után tárgyalásokat kezdeményez uniós partnereivel a hosszú távú kapcsolatrendszer kialakítására kínálkozó lehetőségekről. Ezek a tárgyalások időbe telnek majd, és a kormány a választások utáni következő parlament elé terjeszti a lehetséges opciókat – mondta a brit miniszterelnök.
Hétfő esti beszédében Andy Burnham nem részletezte, hogy milyen lehetőségek kerülhetnek napirendre az EU-val kialakítható kétoldalú távlati kapcsolatokról szóló tárgyalásokon. Az elmúlt hetekben elhangzott nyilatkozataiban ugyanakkor távlati célként nem zárta ki az újbóli részleges vagy teljes jogú brit EU-tagságot, sőt azt sem, hogy belátható időn belül ismét népszavazást írjanak ki erről.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.