Ismét megyék lesznek a vármegyék Magyarországon
Az alaptörvény 17. módosítása alapján a vármegye elnevezés megszűnik, és a közigazgatási egységek ismét megye néven működnek tovább.
Az alaptörvény 17. módosítása alapján a vármegye elnevezés megszűnik, és a közigazgatási egységek ismét megye néven működnek tovább.
Az ügyészi szervezet közleményben reagált az elmúlt hetek politikai támadásaira. A vádhatóság hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény értelmében önálló és független alkotmányos szervként működnek, ezért elfogadhatatlannak tartják a munkatársak elleni nyomásgyakorlást.
Az Alkotmánybíróság tagjai legkésőbb november első felében választják meg a testület új elnökét, követve az alaptörvény tizenhetedik módosítását.
Az Országgyűlés hétfőn és kedden három jelentős törvényjavaslatot vitat meg, amelyek az ügynökakták nyilvánosságát és az igazságszolgáltatást érintik.
A Fidesz-frakció közölte, hogy távol marad az alkotmánybírák megválasztásától, mivel a folyamatot jogellenesnek és az alkotmányos rend megsértésének tekinti.
A júliusban elfogadott 17. alaptörvény-módosítás rendelkezései nyomán négy alkotmánybíró mandátuma szűnt meg kedden a 70 éves korhatár elérése miatt. Az Országgyűlésnek hatvan napon belül kell új tagokat választania a megüresedett helyekre.
Az Országgyűlés által augusztus 11-én megválasztott Baka András ma lép hivatalba köztársasági elnökként. A korábbi legfelsőbb bírósági elnök megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig szól.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Fidesz beadványát, amely az alaptörvény tizenhatodik módosításának megsemmisítését célozta a vagyonkezelő alapítványok kapcsán.
Teljes ülésen vizsgálja meg az Alkotmánybíróság a legutóbbi alaptörvény-módosítások egyes rendelkezéseit érintő négy ellenzéki beadványt. A testület a napirendjében szereplő utólagos normakontroll során dönt a kérdéses passzusokról.
Az Országgyűlés kedden titkos szavazáson Baka Andrást választotta meg köztársasági elnöknek. A jelölt 140 igen szavazatot kapott a képviselőktől.
Szakmai egyeztetést folytattak a korábbi politikai szereplő Baka András jogtudóssal, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökével. A találkozó során a szakember életútja és korábbi tapasztalatai kerültek szóba.
A Fidesz országos elnöksége és parlamenti képviselőcsoportja illegitimnek minősítette a jelenlegi politikai rendszert, és a demokratikus jogállam helyreállítását tűzte ki célul.
Az Alaptörvény 17. módosításának elfogadása után megkezdődött az új köztársasági elnök megválasztásának folyamata. Ezzel párhuzamosan több adóügyi és költségvetési reformjavaslat is a parlament elé került.
Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik hétfőn az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése az Országházban.
Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, miközben a kormány több új gazdaságfejlesztési és technológiai programot indított el.
Az Országgyűlés hétfői ülésén dönthet arról, hogy Hallerné Nagy Anikó alelnök lássa el ideiglenesen az elnöki feladatokat, miután változások történnek a közjogi tisztségekben.
Az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépése nyomán Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása 2026. július 20-án megszűnik.
Hivatalosan is kihirdették az alaptörvény 17. módosítását, amely többek között a köztársasági elnöki megbízatást és a képviselői mandátumokat is érinti.
Sulyok Tamás mandátuma július 20-án megszűnik, az Országgyűlésnek 30 napon belül új államfőt kell választania.
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, ugyanakkor súlyos aggályait fejezte ki a jogállamiság és az intézményi függetlenség kapcsán.
Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amivel július 20-án megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása, a jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes veszi át.
A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Fodor Gábor szerint az Alaptörvény módosítását célzó javaslatcsomag szembemegy a jogállami normákkal, ezért óvatosságra int a politikai változások során.
Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely jelentős közjogi változásokat hoz és megnyitja az utat egy új alkotmány kidolgozása előtt.
Gulyás Gergely bejelentette lemondását frakcióvezetői tisztségéről az alaptörvény 17. módosítása miatt, amelyet a demokratikus jogállam végének tart.
Az Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosításáról szavaz, amelynek célja a jogállami keretek erősítése és egy új vagyonvédelmi hivatal felállítása.
A miniszterelnök élesen bírálta a kormánypártot, amiért szerinte közvetlen befolyást gyakorolnak a köztársasági elnökre az alaptörvény-módosítás kapcsán.
Dr. Hegedűs Zsolt szerint az Alaptörvény-módosítás elengedhetetlen a mélyállam lebontásához és a demokratikus rend helyreállításához.
Európában példa nélküli eljárás körvonalazódik a magyar köztársasági elnök elmozdítása kapcsán, ami számos közjogi kérdést vet fel.
A kormány kezdeményezésére rendkívüli ülést tart az Országgyűlés július közepén, hogy több sürgős törvényjavaslatot is megtárgyaljanak.
Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának ülésén vitáztak a mandátumhossz korlátozásáról és a korábbi politikai rendszer lebontásáról.
A parlamenti vitában elhangzottak szerint a képviselői mandátumok 12 éves korlátozása sérti a választók szabad döntési jogát és a politikai tapasztalat értékét.
Dr. Görög Márta igazságügyi miniszter az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló parlamenti vitában hangsúlyozta a jogállami normák visszaállításának fontosságát.
Az Országgyűlés keddi ülésén több fontos törvényjavaslatról is dönthet, köztük a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének esetleges felfüggesztéséről.
A Fidesz és a KDNP csütörtök estére demonstrációt hirdetett a Sándor-palota elé, tiltakozva a kormány által benyújtott alaptörvény-módosítás ellen.
A köztársasági elnök szerint az alaptörvény módosítása egy konkrét személy eltávolítását célozza, ami összeegyeztethetetlen a jogállami normákkal.
Orbán Viktor élesen bírálta a kormányt, miután Áder János volt köztársasági elnök alkotmányellenesnek nevezte a közjogi méltóságok tervezett elmozdítását.
Magyar Péter közösségi oldalán reagált Gulyás Gergely szavaira, aki szerint az Alaptörvény 17. módosítása alkotmányos válságot idéz elő.
Magyar Péter közölte, hogy a kormány nevében benyújtották az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó átfogó javaslatot.
Magyar Péter bejelentette, hogy a napokban az Országgyűlés elé terjesztik az alaptörvény 17. módosításának végleges javaslatát, amely több jelentős változást is tartalmaz.
Magyar Péter tájékoztatása szerint jelentős társadalmi érdeklődés övezi az alaptörvény tervezett módosítását, a beérkezett vélemények többsége támogató.