Kedden hivatalosan is lejárt az Alkotmánybíróság elnökének, valamint három további alkotmánybírónak a megbízatása. A változás a júliusban elfogadott 17. alaptörvény-módosítás rendelkezései nyomán következett be, amely visszaállította a testület tagjaira vonatkozó 70 éves felső korhatárt.
Visszaállították a 70 éves korhatárt
A 17. alaptörvény-módosítás kifejezetten kimondja, hogy az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik. Ezt a korhatárt érte el kedden Polt Péter elnök, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybíró is. A módosítás a rendszerváltás idején érvényes szabályozást állította vissza, amelyet 2010 után töröltek el.
A jogszabály indoklása szerint az alaptörvény nem maradhat változatlan az új alkotmány elfogadásáig, a módosítások pedig a jogállami helyreállítás jegyében sürgetőek. Az indoklás külön kiemelte:
„Az Alkotmánybíróság létrejöttétől 2013-ig az alkotmánybírókra irányadó felső korhatár 70 év volt. Ezt a rendszerváltás idején elfogadott, 24 évig irányadó szabályt az akkori alkotmányos többség 2013-ban eltörölte a hivatalban lévő alkotmánybírókra is kiterjedő hatállyal.”
A módosítás rejtett indoka az volt, hogy több egyoldalúan jelölt és megválasztott alkotmánybírónak az akkor hatályos szabályok szerint 12 éves mandátuma – annak kitöltése előtt – életkoránál fogva megszűnt volna. A cél az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállítása, hogy a testület tényleges kontrollt gyakorolhasson az állam alkotmányos működése felett. A jogalkotói szándék szerint:
„A választott intézkedés a jogállami helyreállítás célját követi, ezért szükséges és a célhoz mérten arányos intézkedés.”
Politikai viták és korábbi távozások
A Fidesz-KDNP júliusban a Sándor-palota előtti tüntetésen tiltakozott a módosítás ellen. Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, a frakció azóta lemondott vezetője a testület „lefejezéséről” beszélt. A kormánypártok az Alkotmánybíróságon is megtámadták a 17. alaptörvény-módosítás több pontját, ám a testület hatáskör hiányára hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványt.
Nem ez az első változás a testület összetételében: júliusban Hende Csaba alkotmánybíró távozott, mivel a 17. alaptörvény-módosítás és az alkotmánybírósági törvény szabályai miatt már nem volt választható alkotmánybírónak. Helyére az Országgyűlés Sonnevend Pált választotta meg. A Fidesz-frakció akkor közleményében úgy fogalmazott: a Tisza Párt önkényesen fosztotta meg Hende Csabát alkotmánybírói tisztségétől, és jelezték, hogy nem vesznek részt az új alkotmánybíró jelölésének és megválasztásának „színjátékában”.
A távozó alkotmánybírók szakmai háttere
Polt Péter 1955-ben született, az Országgyűlés 2025-ben választotta meg alkotmánybírónak, majd elnöknek. Korábban, 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között legfőbb ügyészként dolgozott. Haszonicsné Ádám Mária 2023 óta volt alkotmánybíró, korábban a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatójaként tevékenykedett. Juhász Miklós 2020 óta volt tag, korábban a Gazdasági Versenyhivatal elnöki tisztét töltötte be. Lomnici Zoltán 2023-tól volt alkotmánybíró, korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt 2002 és 2009 között.
Határozatképesség és jövőbeli változások
A törvény szerint hatvan napon belül kell új alkotmánybírókat választania az Országgyűlésnek a távozók helyére. Az Alkotmánybíróság teljes ülése akkor határozatképes, ha azon legalább a hivatalban lévő tagok kétharmada jelen van. Novemberben további változás várható, mivel akkor jár le Czine Ágnes 12 éves megbízatása. Czine Ágnes szeptember 1-jétől az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, e tisztségre két hete választotta meg a testület.
A testület összetételének átalakulása a következő hónapokban is folytatódik, miközben a parlamenti frakciók közötti politikai viták továbbra is meghatározzák az alkotmánybírói jelölések folyamatát.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
