Augusztus 31-ével 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány felszámolása zárul le Magyarországon.
Augusztus 31-ével lezárul 16, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány felszámolása.
A kekvák megszüntetésével legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű közvagyon kerül vissza közvetlen állami ellenőrzés alá. Ezzel véget ér egy átláthatatlan rendszer, és egy fontos akadály is elhárul az uniós források hazahozatala elől.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis kekvák rendszerét az előző kormány építette ki: jelentős állami vagyont és az ezekről szóló döntéseket emelt ki a közvetlen állami ellenőrzés alól, és helyezett alapítványi kuratóriumok kezébe. A rendszer ráadásul úgy biztosított hosszú távú önállóságot ezeknek a szervezeteknek, hogy közben hatalmas közvagyonnal gazdálkodhattak.
A most megszűnő alapítványok vezetésében az előző kormányzat több meghatározó szereplője is helyet kapott. A közel 575 milliárd forint könyv szerinti vagyonú Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumát Orbán Balázs vezette, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványét Lázár János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványét Áder János, a Magyar Kultúráért Alapítványét pedig Demeter Szilárd.
Így olyan konstrukció jött létre, amelyben jelentős közvagyonról egy kormányváltás után is a korábban kijelölt testületek dönthettek. Augusztus végével ennek a rendszernek lett vége.
Az államra átszálló vagyon nagysága önmagában mutatja a kekva-rendszer súlyát. Több mint 845 milliárd forintot vállalati részesedések, közel 162 milliárdot pénzeszközök, 89 milliárdot értékpapírok, csaknem 88 milliárdot pedig ingatlanok tesznek ki.
A legnagyobb vagyont az MCC Alapítvány kezelte, közel 575 milliárd forint könyv szerinti értékben. A MOL-Új Európa Alapítvány vagyona meghaladja a 262 milliárd, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványé pedig megközelíti a 108 milliárd forintot. Ez a három alapítvány együtt az államra átszálló vagyon közel háromnegyedét kezelte.
A változás nem veszélyezteti a valódi közfeladatokat. A szükséges programok és szolgáltatások tovább működnek, miközben megszüntethetők a felesleges párhuzamosságok és indokolatlan szervezeti struktúrák. Az államra visszaszálló vagyonnál ismét világos lesz, ki felel érte, ki dönt a felhasználásáról, és mire fordítják.
A kormányzati tájékoztatás szerint a folyamat nem veszélyezteti a közfeladatok ellátását, miközben megszünteti a szervezeti párhuzamosságokat.
Forrás: Magyarország Kormánya.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
