Az ügyészi szervezet közleményben reagált az elmúlt hetek politikai támadásaira. A vádhatóság hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény értelmében önálló és független alkotmányos szervként működnek, ezért elfogadhatatlannak tartják a munkatársak elleni nyomásgyakorlást.
Magyar Péter közösségi oldalán értékelte a hétfői eseményeket, hangsúlyozva a törvény előtti egyenlőség jelentőségét.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a cseh Charta '77 Alapítvány által odaítélt nemzetközi elismerésért a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta versenyez. A díj győzteséről egy független kuratórium dönt, a jelöltek között két iráni emberi jogi aktivista is szerepel.
Az Európai Bizottság azt javasolja a Tanácsnak, hogy szüntessék meg a Magyarországgal szemben 2022-ben bevezetett védelmi intézkedéseket. Ha a Tanács jóváhagyja a javaslatot, 4,2 milliárd eurónyi uniós forrás szabadulhat fel, és újra megnyílhat az Erasmus+ és a Horizon Europe az érintett magyar egyetemek előtt.
Az elnöki javaslatot hosszas mérlegelés és egyeztetés előzte meg, amelynek eredményeként az államfő az ügyészi szervezeten belüli szakmai tapasztalattal rendelkező jelölt mellett döntött. A döntés után a kezdeményezés az Országgyűlés hatáskörébe került, amelynek képviselői döntenek az intézmény jövőbeli irányvonaláról.
Baka András köztársasági elnök az Országgyűlésben hangsúlyozta, hogy az ügyészségbe vetett bizalom visszaszerzése elengedhetetlen az állam tekintélye szempontjából. Az államfő szerint a szervezet jelenlegi zavarait csak határozott szakmai vezetéssel és a törvényesség szigorú betartásával lehet felszámolni.
Baka András köztársasági elnök az Országgyűlésben fejtette ki véleményét az alkotmánybírósági törvény módosításáról, hangsúlyozva a testület függetlenségének fontosságát.
Michael O’Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította a török hatóságokat, hogy hagyjanak fel az LMBTI-közösséget és civil szervezeteiket érintő korlátozó intézkedésekkel.
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben szólított fel a nyomozók, ügyészek és rendőrök melletti kiállásra, miután Orbán Viktor felelősségre vonással fenyegette meg a hatóságok munkatársait.
Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága hétfőn hallgatta meg Cservák Csabát, a Mi Hazánk Mozgalom alkotmánybíró-jelöltjét.
Orosz Árpád Gábor, a Tisza Párt alkotmánybíró-jelöltje szerint a testület iránti bizalom a hiteles és független tagok munkájával állítható helyre.
Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtt hallgatták meg Kovács András Györgyöt, a Tisza Párt alkotmánybírójelöltjét. A jelölt a jogállami értékek és a szakmai tapasztalat fontosságát emelte ki.
A Tisza Párt által jelölt büntetőjogász az Alkotmánybíróság alapjainak újragondolását és a testület újraépítését nevezte meg legfontosabb célkitűzéseként. Ligeti Miklós szerint a jelenlegi működés során a testület elveszítette korábbi tekintélyét.
Chronowski Nóra alkotmányjogász az Országgyűlés bizottsága előtti meghallgatásán fejtette ki nézeteit a testület működéséről és az alkotmányosság alapelveiről.
Magyar Péter szerint a miniszterelnök nyíltan fenyegeti a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkatársait, miután Orbán Viktor ÁVH-típusú intézménynek nevezte a szervezetet.
A Fidesz-frakció közölte, hogy távol marad az alkotmánybírák megválasztásától, mivel a folyamatot jogellenesnek és az alkotmányos rend megsértésének tekinti.
Orbán Anita külügyminiszter a Washington Examinerben értékelte a Magyar Péter vezette kormány első száz napját, kiemelve a jogállamiság és a korrupcióellenes intézkedések gazdasági hatásait.
A júliusban elfogadott 17. alaptörvény-módosítás rendelkezései nyomán négy alkotmánybíró mandátuma szűnt meg kedden a 70 éves korhatár elérése miatt. Az Országgyűlésnek hatvan napon belül kell új tagokat választania a megüresedett helyekre.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megválasztott elnöke szerint a jogszerű eljárás alapja, hogy minden feltárt cselekménynek jogkövetkezménye legyen.
A koronavírus-járvány utáni gazdaságélénkítést segítő NextGenerationEU alap központi eleme elérte a végrehajtási határidőt, így megkezdődik a program lezárása.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke szerint az év végéig elkészül a vizsgálati módszertan, amely lehetővé teszi az eltűnt állami vagyon felkutatását.
A Fidesz-frakció az Alkotmánybírósághoz fordul a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény miatt, a szervezetet éles kritikával illették.
A miniszterelnök és az ellenzéki frakciók az Országgyűlésben vitáztak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról és a kormányzati intézkedésekről.
Orbán Anita külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány feladata a korábbi visszaélések alapos feltárása, amelyet ígéretüknek megfelelően jogállami keretek között hajtanak végre.
A Tisza-frakció által jelölt Sárvári Nicholas a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetésére készül. A jelölt célja, hogy a szervezet a magyar jogállamiság szerves részévé váljon.
Baka András köztársasági elnök hivatalában fogadta Lajtár Istvánt, a legfőbb ügyész helyettesét, aki az új legfőbb ügyész megválasztásáig vezeti az ügyészi szervezetet.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal elnökjelöltje szerint a következő években még nem várhatóak jogerős ítéletek a feltárandó ügyekben. Unger Anna Róza a rendszerszintű korrupció felszámolását nevezte elsődleges céljának.
A Tisza-többségű Országgyűlés az elmúlt száz napban több mint harminc törvényt és két alaptörvény-módosítást fogadott el a közélet megújítása érdekében. A frakció közleménye szerint a döntések a demokratikus intézményrendszer függetlenségének helyreállítását és a korrupció visszaszorítását célozzák.
A parlament kedden Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét választotta meg Magyarország új köztársasági elnökének.
Bujdosó Andrea Anna a Holland Királyság magyarországi nagykövetével egyeztetett a jogállami intézményrendszer megerősítéséről és a kétoldalú kapcsolatokról.
Sopov Ildikó Éva országgyűlési képviselő élesen bírálta a Fidesz-KDNP tatai megnyilvánulásait, amelyek Baka András államfővé választásához kapcsolódtak.
A parlament Baka Andrást választotta meg köztársasági elnöknek. A döntést több izraeli hírportál is a jogállamiság helyreállításának szimbolikus lépéseként értelmezte.
Az Európai Unió üdvözölte Libanon döntését a halálbüntetés eltörléséről, amelyet az emberi jogok terén elért jelentős mérföldkőnek neveztek.
A Tisza frakciója hivatalosan is benyújtotta Baka András államfőjelöltségét támogató ajánlóívét az Országgyűlésnek. A jelöléshez szükséges támogatást a képviselőcsoport szinte teljes egészében biztosította.
Három hónappal ezelőtt új politikai időszak vette kezdetét Magyarországon, amely jelentős változásokat hozott az ország intézményi és jogi környezetében. A 141 fős frakció vezetője a közös munka eredményeit és a képviselői felelősségvállalás fontosságát összegezte.
A Tisza -frakció bejelentette, hogy Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek, a döntés azonban több kérdést is felvet a szakmai elvárások és az egyeztetések kapcsán.
A hét első felében új köztársasági elnököt választanak, a folyamat a demokrácia visszaépítésének egyik fontos lépése a közéleti szereplők szerint.
A Mi Hazánk Mozgalom közölte, hogy nem támogatja Baka András köztársasági elnökké jelölését, mivel a jogtudós korábbi és jelenlegi megnyilvánulásait aggályosnak tartják.
Egy politikai elemző szerint az újonnan létrehozott Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal működése súlyos jogállami hiányosságokat vet fel, mivel a szervezet mentesül a hagyományos fékek és ellensúlyok alól.
Több szervezet és korábbi igazságügyi tisztviselő is kiállt a Donald Trump vizsgálatában részt vevő, majd elbocsátott FBI-ügynökök mellett indított perben.
A Tisza-frakció Sonnevend Pál egyetemi tanárt jelöli alkotmánybírónak Hende Csaba megüresedett helyére. A jelölt elismert alkotmány- és nemzetközi jogász.
Orbán Viktor a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen beszélt a demokrácia és a jogállam magyarországi helyzetéről. A Fidesz elnöke szerint a jelenlegi hatalomgyakorlás a jogállamiság felszámolásával jár.
A Fidesz országos elnöksége és parlamenti képviselőcsoportja illegitimnek minősítette a jelenlegi politikai rendszert, és a demokratikus jogállam helyreállítását tűzte ki célul.
Polt Péter visszautasította a miniszteri kijelentéseket, hangsúlyozva, hogy a büntetőjogi felelősség megállapítása kizárólag törvényes eljáráshoz kötött.
Márki-Zay Péter a közösségi oldalán reagált Magyar Péter miniszterelnöki kommentjére, amelyben az óellenzéki szereplők megítéléséről fejtette ki véleményét.
A tervezett szabályozás adminisztratív úton zárhat ki ellenzéki képviselőket a választásokból, ami szakértők szerint súlyosan sérti a jogbiztonságot.
A párt szerint a jelenlegi politikai folyamatok a jogállamiság felszámolásához vezetnek, ezért elengedhetetlen a köztársasági elnök közvetlen megválasztása.
A 17. alkotmánymódosítás részeként lezárult Polt Péter alkotmánybírósági megbízatása, mivel elérte a 70 éves korhatárt. Ezzel megszűnt a korábbi legfőbb ügyész különleges jogállása.
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, ugyanakkor súlyos aggályait fejezte ki a jogállamiság és az intézményi függetlenség kapcsán.
Fodor Gábor szerint az Alaptörvény módosítását célzó javaslatcsomag szembemegy a jogállami normákkal, ezért óvatosságra int a politikai változások során.
A Tisza Párt EP-képviselőcsoportja szerint az Európai Bizottság friss jelentése igazolja az új kormány jogállamisági reformjainak sikerét.
Az Európai Ügyek Bizottságának ülésén számoltak be az ECOFIN-en elért eredményekről, amelyek nyomán 10 milliárd eurónyi uniós forrás szabadult fel Magyarország számára.
A köztársasági elnök a Bíróságok napja alkalmából hangsúlyozta, hogy a jogállamiság a törvények uralmát jelenti, ami objektív ténykérdés.
A budapesti konferencián a kormány gazdaságfejlesztési, energetikai és biztonságpolitikai terveiről egyeztettek a szakértők.
A Tisza párt európai parlamenti képviselőcsoportja szerint az új kormány a szoros határidők ellenére is biztosítja a Magyarországnak járó uniós támogatások lehívását.
Orbán Viktor szerint a köztársasági elnök elleni fellépés az önkényuralom jele, amellyel szemben Magyarországnak joga van az ellenállásra.
Dr. Hegedűs Zsolt szerint az Alaptörvény-módosítás elengedhetetlen a mélyállam lebontásához és a demokratikus rend helyreállításához.
Európában példa nélküli eljárás körvonalazódik a magyar köztársasági elnök elmozdítása kapcsán, ami számos közjogi kérdést vet fel.
Három kulcsfontosságú intézkedést jelentettek be, amelyek célja az uniós bizalom helyreállítása és a korrupció elleni hatékonyabb fellépés.
Magyarország hivatalosan is csatlakozik az Európai Ügyészséghez, miután az Európai Bizottság jóváhagyta a benyújtott kérelmet.
A Fidesz és a KDNP közös szervezésében demonstrációt tartottak a Sándor-palotánál, tiltakozva a köztársasági elnök elmozdítása ellen.
Orbán Viktor a Fidesz elnöke csütörtökre hirdetett meg tüntetést a Sándor-palota elé, tiltakozva a kormányzati intézkedések és az önkényuralom ellen.
Dr. Görög Márta igazságügyi miniszter az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló parlamenti vitában hangsúlyozta a jogállami normák visszaállításának fontosságát.
A Fidesz és a KDNP csütörtök estére demonstrációt hirdetett a Sándor-palota elé, tiltakozva a kormány által benyújtott alaptörvény-módosítás ellen.
A köztársasági elnök szerint az alaptörvény módosítása egy konkrét személy eltávolítását célozza, ami összeegyeztethetetlen a jogállami normákkal.
Orbán Viktor élesen bírálta a kormányt, miután Áder János volt köztársasági elnök alkotmányellenesnek nevezte a közjogi méltóságok tervezett elmozdítását.
Magyar Péter miniszterelnök a kormányzati tájékoztatón számolt be a Velencei Bizottsággal folytatott konstruktív egyeztetésekről.
Orbán Anita az Egyensúly Intézet Morning Insights eseményén vett részt, ahol a jogállamiság helyreállításáról és a demokratikus intézményrendszerről egyeztetett.
Áder János volt köztársasági elnök élesen bírálta a Sulyok Tamás államfő elmozdítását célzó kormányzati terveket, alkotmányellenesnek nevezve az eljárást.
Az Országgyűlés döntése nyomán hivatalosan is megszűnt a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelyet a kormányzat korábban politikai célokból hozott létre.
