Sopov Ildikó Éva, a Tisza helyi országgyűlési képviselője a közösségi oldalán reagált a Fidesz-KDNP tatai koszorúzására, valamint a Baka András megválasztott köztársasági elnökkel kapcsolatos kormánypárti kritikákra.
A politikus állásfoglalása azt követően született meg, hogy Bóka János, a Fidesz, valamint Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a köztársasági elnök megválasztása elleni tiltakozásként, a szavazástól távol maradva, az 1956-os forradalom vértanúinak emléktáblájánál helyezett el koszorút Tatán. Az ellenzéki politikusok a közösségi médiában közzétett bejegyzéseikben Baka Andrást méltatlannak nevezték a köztársasági elnöki tisztségre, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) magyar tagjaként egy 1956-os ügyben 2008-ban képviselt álláspontja miatt.
A tatai sortűz és a strasbourgi eljárás
Az ügy hátterében a 2001. november 8-ai ítélet nyomán indult jogi eljárás áll, amelyben a bíróság ötéves szabadságvesztésre ítélte az akkor 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest a három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz büntetőperében. Sopov Ildikó Éva szerint „az a párt támadja Baka Andrást, amelynek korábbi kampányfőnöke, Orbán Balázs az első sorban állva adta volna meg magát 1956-ban az elnyomóknak”.
Hangsúlyozta: a tatai sortűz ügyében az Emberi Jogok Európai Bírósága nem mentette fel Korbely Jánost, „nem is tehette volna, hiszen nem vádlottként, hanem kérelmezőként fordult a bírósághoz a magyar állammal szemben”.
A képviselő hozzátette, hogy a per nem az 1956-os bűnök relativizálásáról szólt, hanem arról, hogy összeegyeztethető volt-e az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a magyar bíróságok az 1956-os események kapcsán emberiesség elleni bűncselekményért ítélték el Korbely Jánost. A Nagykamara 2008-ban arra jutott, hogy sérült az Egyezmény 7. cikke, mert nem bizonyított, hogy a cselekmény 1956-ban előreláthatóan emberiesség elleni bűncselekménynek minősült volna.
Sopov Ildikó Éva hangsúlyozta: „Tényeket nem írhat felül a politikai szándék, Tata nevét pedig nem engedem politikai furkósbottá silányítani.”
A strasbourgi székhelyű EJEB elé került ügyben a bírák – köztük Baka András, aki akkor a testület magyar tagja volt – azt vizsgálták, valóban kimerítette-e a cselekmény az emberiesség elleni bűntett fogalmát, avagy „csupán” emberölés volt, ami akkorra elévült, és ezért nem büntethető. A strasbourgi bíróság 2008. szeptember 19-én kihirdetett ítéletében Korbely Jánosnak adott igazat, és kimondta: nem valósult meg az emberiesség elleni bűntett. A testület 11 szavazattal 6 ellenében hozta meg döntését, és Baka András a többséggel szavazott.
A képviselő szerint a strasbourgi testület nem mentette fel a vádlottat, csupán egyezménysértést állapított meg a vele szembeni magyar ítélet nemzetközi jogi minősítésével kapcsolatban.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
