Dharma-ügy: tisztázta a Kúria az állami tulajdonjog kérdését

Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium legfrissebb közleménye szerint a Dharma Ló Menedék körüli vitás kérdésekben a jogi tényeknek kell elsőbbséget élvezniük az érzelmi alapú megközelítésekkel szemben. A menhely története, amely korábban hatósági eljárásban lefoglalt lovak gondozásáról szól, jelentős társadalmi figyelmet kapott, ugyanakkor a jogi háttér tisztázása elengedhetetlen a folyamat lezárásához.

A per egyik központi eleme annak meghatározása, hogy ki jogosult az állam nevében eljárni az érintett állatokkal kapcsolatban. A Kúria október 2-án közzétett közleménye rámutatott, hogy az alsóbb fokú bíróságok tévesen ítélték meg a lovak tulajdoni helyzetét. A testület álláspontja szerint a hatályos közigazgatási határozat és a jogszabály erejénél fogva az állam szerzett tulajdonjogot az állatokon.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez a megállapítás nem jelenti automatikusan azt, hogy a tulajdonosi jogokat az Agrárminisztérium gyakorolja. Sőt, a helyzet ennél jóval összetettebb, hiszen a tulajdonosi joggyakorló személye még nem tisztázott.

A Kúria éppen a megfelelő jogi és ténybeli alapok tisztázása érdekében rendelt el új eljárást az elsőfokú bíróságon. A minisztérium a döntés írásba foglalt indokolása alapján kezdeményezni fogja a Kormánynál a tulajdonosi joggyakorló kijelölését, aki az állam nevében eljárhat.

A tárca álláspontja szerint a közpénzek felhasználása és az állami vagyon kezelése szigorú jogi rendhez kötött. Nem dönthetnek szimpátia alapján a kifizetésekről, még akkor sem, ha a Dharma Ló Menedék munkája elismerésre méltó.

A minisztérium hangsúlyozta, hogy nem dönthetnek úgy, hogy „kedveljük a Dharmát, ezért fizetünk neki”. A közpénzek felhasználásának, az állami vagyon kezelésének és a tulajdonosi jogok gyakorlásának is van jogi rendje, amelyet minden esetben be kell tartani.

Ha az államnak van fizetési kötelezettsége, azt rendezni kell, de ha nincs, akkor nem lehet pusztán társadalmi nyomásra létrehozni egyet. A társadalmi nyomás, amely például egy több mint 13 ezer aláírást számláló petícióban is megnyilvánult, nem helyettesítheti a bírósági ítéletet és a jogszabályi előírásokat.

A jogállamiság alapelve, hogy a szabályokat minden szereplőnek be kell tartania. A minisztérium képviselői elismerték, hogy nagyra tartják a szervezet állatvédelmi tevékenységét, és az állatok megfelelő ellátása közös érdek, azonban a jogi keretek betartása nem opcionális.

Egy jó ügyet is lehet rosszul jogilag képviselni, és egy szimpatikus civil szervezetnek sem járhat automatikusan közpénz csak azért, mert sokan szimpatizálnak vele. A jogállam nem azt jelenti, hogy annak adunk igazat, akinek a története szimpatikusabb.

Azt jelenti, hogy vannak szabályok, vannak bizonyítékok, vannak bíróságok, és az állam – ahogy minden más szereplő – köteles ezeket betartani. Lehetünk együttérzőek a lovakkal, és lehetünk szimpatizánsai a Dharma állatvédő munkájának, de ezek egyike sem helyettesíti a jogot.

Április 12-én a magyarok elsöprő többsége arra szavazott, hogy állítsuk vissza a jogállamot Magyarországon. Ha valóban jogállamot akarunk, akkor ezt az ügyet is úgy kell lezárni, ahogy egy jogállamban egy ilyen ügyet le kell zárni: a teljes tényállás feltárásával, a jogszabályok alapján, a bíróság döntése szerint.

A minisztérium célja nem más, mint a jogszabályoknak megfelelő, átlátható eljárás lefolytatása, amely végérvényesen rendezi a tulajdonosi jogok és a fizetési kötelezettségek kérdését. Nem többet, nem kevesebbet.

A folyamatban lévő jogi huzavona rávilágít arra, hogy a civil szervezetek és az állami szervek közötti együttműködésnek milyen szigorú adminisztratív és jogi feltételei vannak. A jövőben várhatóan a Kormány által kijelölt szerv fogja képviselni az államot, ami remélhetőleg pontot tesz a tulajdonosi joggyakorlás körüli bizonytalanság végére.