Magyarország aktív szerepet akar betölteni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában, és prioritásként kezeli a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogait, a vallásszabadságot, a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget, valamint a gyermekek és a fogyatékossággal élők jogait – mondta el Mészáros Krisztián, a Külügyminisztérium multilaterális ügyekért felelős államtitkára szerdán Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálati (UPR) ülésén, ahol az emberi jogok magyarországi helyzetét vizsgálják.
Magyaroroszág az Európai Unió tagjaként megerősíti elkötelezettségét az alapvető európai értékek – az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – mellett.
„Ezek az értékek, valamint az ENSZ Alapokmányában és az alapvető nemzetközi emberi jogi egyezményekben foglaltak képezik az alapját a magyar kormány emberi jogi politikájának. Alapvető értékként kezelik a társadalmi egyenlőséget, a diszkrimináció valamennyi formájának tilalmát.”
Magyarország továbbra is figyelmet fordít az üldözött vallási kisebbségek, köztük a keresztények helyzetére – tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte, hogy a tavasszal hivatalba lépett új magyar kormány számos eddigi politikát felülvizsgál, és a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez az egészségügyre, az oktatásra és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok támogatására.
A legfontosabb ügyek között van a gyermekvédelmi rendszer reformja, amelynek során a korábbiaktól eltérően új, holisztikus megközelítést vezetnek be. A hiányosságok és hibák kijavítása érdekében változtatásokat vezetnek be, és a gyermekvédelmi törvény módosításával már eltörölték a jogszabály korábbi, homofób rendelkezéseit – mutatott rá.
Folyamatban van az oktatási rendszer átfogó reformja is, amelynek kiemelt célja, hogy egyenlő lehetőségeket teremtsenek az oktatásban.
A fogyatékossággal élők támogatásában fontos szerepet kap az akadálymentesítés, az önálló lakhatás kialakítása, a közösségalapú támogatás megteremtése és a foglalkoztatás elősegítése.
A kormány emberi jogi politikájának alapvető részét képezi a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása is.
Fenntartható állami egészségügy működtetésére törekszenek szerte az országban azonos szakmai feltételek mellett.
A betegek méltóságának és autonómiájának tiszteletben tartása, az ellátáshoz való hozzáférésben tapasztalható egyenlőtlenségek kiküszöbölése és a prevenció megerősítése a legfontosabb vezérelvek ebben a munkában.
Magyarország elkötelezett a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem terén, és zéró toleranciát hirdet a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetéssel és az antiszemitizmussal szemben.
Mészáros Krisztián hangsúlyozta azt is, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését és a nők jogainak védelmét önállóan kezelik ezentúl, nem pusztán a családpolitika részeként. Felülvizsgálják a nőknek a családban és a társadalomban betöltött szerepének erősítésére vonatkozó jelenlegi akciótervet.
Különös figyelmet akarnak fordítani a jövőben a nők gazdasági függetlenségének megerősítésére és az egyenlő lehetőségek megteremtésére a munkaerőpiacon, valamint a nők egészségével kapcsolatos ügyek előmozdítására.
Az új vezetés továbbá határozottan szakítani akar az előző kormánynak a szexuális kisebbséghez fűződő hozzáállásával is: szexuális orientációtól és nemi identitástól függetlenül garantálni kell mindenki emberi méltóságát és egyenlő védelmét – tette hozzá.
Magyarország az akadémiai szabadság biztosítása mellett is elkötelezett: az új kormány jelentős jogi és intézményi változásokat vezetett be annak érdekében, hogy megerősítse a kutatóintézetek tudományos és szervezeti autonómiáját, illetve felszabadítsa a kutatási döntéshozatalt a korábbi politikai beavatkozások nyomása alól.
A migrációt összetett és hosszú távú kihívásnak nevezte az államtitkár. Az illegális bevándorlás elleni határozott fellépés, illetve a háborúk és az üldöztetés elől menekülők védelme egymással összeegyeztethető célkitűzések – jegyezte meg.
A magyarországi emberi jogi helyzetet 2011, 2016 és 2021 után – negyedik alkalommal veszi górcső alá az ENSZ-testület.
A szerdai UPR-ülésen a Magyarország részéről benyújtott nemzeti jelentés, független emberi jogi szakértők által összegyűjtött információk, illetve egyéb érintettek, például nemzeti emberi jogi intézmények, regionális szervezetek és civil szervezetek által közölt adatok alapján végzik el az időszakos felülvizsgálatot.
A nemzeti jelentéssel kapcsolatban Mészáros Krisztián hangsúlyozta, hogy a dokumentum a 2021 és 2026 májusa közötti időszakot öleli fel, és azt tartalmazza, hogy az előző kormány hogyan ítéli meg azt, milyen mértékben sikerült a korábbi ajánlásokat megvalósítaniuk.
Az államtitkár elmondta, hogy az áprilisban nagy többséggel megválasztott, az alkotmányos rend helyreállításával megbízott új vezetés együtt akar működni annak érdekében, hogy teljesítse az emberi jogok terén vállalt kötelezettségeit.
Kifejtette, hogy a választás után megalakult kormány „rendellenes alkotmányos környezetet” örökölt: 2010 és 2026 között formálisan ugyan hatályban maradt az alkotmányos rend, és az állami intézmények hivatalosan továbbra is működtek, ám a jogállamiság feltételei fokozatosan kiüresedtek.
Az emberi jogok terén bevezetett magyaroroszági reformokat ebben a kontextusban kell vizsgálni – hívta fel a figyelmet a külügyi államtitkár.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.