A Deutsche Welle beszámolója szerint a magyar parlament kedden Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét választotta meg az ország új köztársasági elnökének. A szimbolikus jelentőségű döntés szerves része annak a széles körű kormányzati törekvésnek, amellyel Magyar Péter miniszterelnök az áprilisi választási győzelmét követően az Orbán Viktor korábbi kormányfőhöz köthető örökséget kívánja felszámolni. Baka András korábban éles kritikusa volt az Orbán-kormánynak, amelynek következtében a korábbi miniszterelnök hivatali ideje alatt el is távolították a Legfelsőbb Bíróság éléről. Az új államfő Sulyok Tamást váltja a tisztségben, akinek mandátumát egy alkotmánymódosítással rövidítették le, hogy lehetővé tegyék a távozását a nagyrészt ceremoniális szerepkörből.
Parlamenti szavazás és politikai erőviszonyok
A Baka András kinevezéséről szóló parlamenti szavazás kimenetele előre borítékolható volt, tekintettel arra, hogy Magyar Péter konzervatív, Európa-párti TISZA pártja jelentős többséggel rendelkezik a törvényhozásban. A voksolás szinte teljes mértékben pártvonalak mentén zajlott: 140 képviselő támogatta az előterjesztést, míg hatan ellene szavaztak. A TISZA párt jelenleg 141 mandátummal bír. Az Orbán Viktor vezette Fidesz, amely 52 képviselővel rendelkezik, tiltakozásul bojkottálta a szavazást, jóllehet tisztában voltak azzal, hogy nem tudják megakadályozni a kinevezést.
A 73 éves Baka András jogász és politikus, aki 1990 és 1991 között rövid ideig parlamenti képviselő is volt. Karrierje során közel 20 évet töltött bíróként az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), majd 2009-ben tért vissza Magyarországra, hogy átvegye a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztét. 2011 decemberében, nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor ellenzéki kitérő után visszatért a hatalomba, Bakát három évvel a mandátuma lejárta előtt eltávolították pozíciójából, és kiszorították a magyar közéletből.
Demokratikus jogállamiság és alkotmányos elvek
Magyar Péter a kinevezés kapcsán hangsúlyozta, hogy Baka András életútja „példaértékű elkötelezettséget mutat a demokratikus jogállamiság és az alkotmányos elvek iránt”. A miniszterelnök szerint az országnak szüksége van arra, hogy „visszavezessék a jogállamiság és az alkotmányos kormányzás útjára”. A kinevezés és az előző államfő leváltása ugyanakkor heves vitákat váltott ki. Míg a Fidesz és szövetségese, a KDNP „zsarnokinak” és „illegitimnek” nevezte a lépést, a kormányoldal szerint a „rendszerváltáshoz” elengedhetetlen volt a lépés, amelyet az áprilisi választási győzelem legitimált.
Érdekesség, hogy a folyamat során Magyar Péter felkérte Polgár Judit sakknagymestert is a tisztségre, aki azonban elhárította a felkérést. Polgár úgy fogalmazott, nem érez magában „elegendő erőt ahhoz, hogy felvállalja a megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét”, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy minden tőle telhetőt megtesz egy új, független és tisztelt köztársasági elnök támogatása érdekében.
Baka András: Nem építhetünk bosszúra
Baka András a kinevezését megelőzően a sajtónak nyilatkozva rámutatott: „Egy jogállamban ilyen rendkívüli intézkedések nem alkalmazhatók, de Magyarország az Orbán-korszak alatt foglyul ejtett állammá vált.” Szerinte a korábbi tisztségviselőket nem azért nevezték ki, hogy korlátozzák a kormány hatalmát, hanem hogy biztosítsák a korábbi rendszer politikai túlélését a választási vereség után is. Keddi parlamenti beszédében azonban már békülékenyebb hangot ütött meg.
„Egy dolog van, amit biztosan nem tehetünk: nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra” – jelentette ki az új államfő. Baka András ígéretet tett arra, hogy ösztönözni fogja a közéleti és szakmai vitákat, fenntartja a parlament nyitottságát és pártatlanságát, valamint következetesen kiáll amellett, hogy az alkotmányozás soha többé ne válhasson egyetlen politikai erő kizárólagos projektjévé.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
