Tüntetést szervez a Fidesz-KDNP az alaptörvény módosítása ellen

A Fidesz és a KDNP csütörtök este a Sándor-palota előtt tüntetésen tiltakozik az alaptörvény módosítása ellen – jelentette be Gulyás Gergely, a Fidesz, valamint Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője hétfőn, a két párt frakciószövetségének ülése után tartott sajtótájékoztatón, ahogy arról az MTI beszámolt.

Gulyás Gergely közölte: a csütörtök este hat órakor kezdődő demonstrációra várnak mindenkit, pártszimpátiától függetlenül, akinek fontos a demokrácia, a jogállam, a demokratikus választás, a termőföldre és a nemzeti vagyonra vonatkozó védelem, továbbá az, hogy a köztársasági elnöki intézmény megmaradjon, és ne szenvedjen helyrehozhatatlan csorbát. A frakciók hosszan tárgyaltak a Tisza-kormány által benyújtott tizenhetedik módosításról és az arra adandó válaszokról. Arra a kérdésre, hogy felmerült-e a parlamenti munka vagy a plenáris ülések bojkottja, Gulyás Gergely elmondta: minden eshetőség felmerült, a frakció ezekben döntést fog hozni, és ezt követően adnak tájékoztatást.

Gulyás Gergely az előterjesztést botrányosnak nevezte, és úgy értékelt: „ez nem egy sima, egyszerű határátlépés, hanem egy olyan önkényuralomra törekvés megnyilvánulása, ami idegen volt eddig a magyar demokráciától”. Hangsúlyozta: ez a tizedik parlamenti ciklus a rendszerváltás óta, és hatszor fordult elő, hogy egy kormánynak kétharmados felhatalmazása volt, mégis soha senki ilyen módon az alkotmányozó többséggel nem élt vissza, mint amire a mostani kormány kísérletet tesz. Szerinte ennek része a köztársasági elnök és az államfői intézmény „megalázása”, a köztársasági elnök erőszakos eltávolítása, valamint a választópolgárok aktív és a képviselők passzív választójogának korlátozása. Az országgyűlési képviselők esetében szabott időkorlátot a demokrácia súlyos sérelmeként értékelte, szerinte a szabályozás lehetetlenné teszi, hogy bármely ellenzéki frakció legalább fele újrainduljon a választásokon. Jelezte: az alaptörvény módosításának része az Alkotmánybíróság „lefejezése”, több alkotmánybíró eltávolítása, a nemzeti vagyon eddigi minősített védelmének megszüntetése, a termőföldre vonatkozó kétharmados szabályok kiiktatása és egyszerű többségi szabállyá változtatása is.

Egyedül az alkotmánybírósági hatáskörök helyreállítását nevezte előremutatónak a javaslatok közül, de szerinte ez semmilyen formában nem áll egyensúlyban azokkal a „brutális, durva, jogállamiságot felszámoló, a demokráciát sértő, a választókat korlátozó lépésekkel és intézkedésekkel”, amelyeket ez a javaslat eredményez. Megjegyezte: a Fidesz-KDNP-kormány időszaka alatt merült föl sokszor, hogy a kormány él vagy visszaél a kétharmados felhatalmazással, de hasonló lépéseket az elmúlt 16 év alatt soha nem tettek. Úgy vélte: az lenne a leghelyesebb, ha a kormány visszavonná ezt az előterjesztést. A korábbi kormány alkotmányozásáról szólva kiemelte: akkor egy 10 hónapos időszakban 920 ezer ember foglalt állást az új alkotmányról, amelyet az Országgyűlés is hosszú ideig tárgyalt, és társadalmi szervezeteknek is volt lehetősége ebbe beleszólni. Ezzel szemben az alaptörvény tizenhetedik módosításának sürgős tárgyalása azt jelenti, hogy „huszonegynéhányezer” ember interneten elmondott véleményét követően, 8 nap alatt le akarja zárni a parlamenti vitát az új kormánytöbbség. Szerinte az eljárás maga is elfogadhatatlan, a tartalom pedig túllép az európai jogi kultúrkörben eddig ismert vagy elfogadhatóak tartott kereteken.

Rétvári Bence azt mondta: a KDNP számára is elfogadhatatlan az alaptörvény módosítása, mert az álláspontjuk szerint gyengíti a demokráciát. Felidézte: a Tisza Párt azt ígérte a kampányban, hogy megerősíti a demokráciát, ehhez képest most már a második alaptörvény-módosítással gyengíti azt. Rámutatott: minden politikai hovatartozású vagy világnézetű ember részéről hallottak kritikákat az újabb alaptörvény-módosításról, amely ellen nemcsak polgári, kereszténydemokrata gondolkodású jogászok szólalnak fel, hanem a Fidesz-KDNP-vel egyet nem értőknek a táborából is vannak ilyen hangok. Rögzítette: az alaptörvény-módosításhoz fűzött különböző indokolások sem tudnak sehonnan Európából olyan példákat hozni, hogy egy párt hatalomra kerülve személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotással igyekszik mindenkit kiiktatni a közéletből.

Példaként említette a Lex Orbánt, amivel megakadályozták, hogy Orbán Viktor valaha még miniszterelnök lehessen Magyarországon, jön a Lex Sulyok, amire szintén nincsen példa, hogy egyetlen egy mondatos alaptörvény-módosítással mozdítsanak el egy köztársasági elnököt. Kitért az „AVH” alaptörvénybe iktatására és arra, hogy korábbi képviselőket megakadályoznának a mandátumért történő indulásban. A Tisza egész egyszerűen le akarja tarolni a közjogi palettát – összegzett. Szavai szerint Magyar Péter a saját ellensúlyait is maga akarja kinevezni, maga akarja delegálni mindenhova, miközben pont ennek az ellenkezőjét ígérte a kampányban. Arról, hogy a Tisza huszonegynéhányezer véleményre hivatkozik az alkotmánymódosítás kapcsán, azt mondta: ezt tiszteletben tartják, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy amikor a KDNP tartott egy tiltakozó akciót a keresztény kultúra védelméért, akkor arra három nap alatt 37 ezer ember reagált. Azt ígérte, hogy elmondják a véleményüket a Parlamentben és a „stop önkény tüntetésre” is mindenkit várnak, aki tiltakozik az ellen, hogy a Tisza-kormány gyengíti Magyarországon a demokráciát. A politikai feszültségek fokozódása várhatóan tovább élezi a parlamenti vitákat, miközben a közvélemény figyelme a csütörtöki eseményekre irányul.