Alaptörvény-módosítás és kormányzati intézkedések a héten

Orbán Anita a közösségi oldalán tette közzé heti összefoglalóját, amelyben beszámolt az Országgyűlés legfrissebb döntéseiről és a kormányzati munka aktuális eredményeiről.

Alkotmányos változások

Hétfőn az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amely hétfőn 0:00-tól hatályos. A jogszabály 12 évben korlátozza az országgyűlési képviselők hivatalban tölthető idejét, megerősíti az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint megteremti a jogellenesen felhasznált közvagyon visszaszerzéséért felelős új hivatal alkotmányos alapját.

Nemzetközi kapcsolatok és gazdaság

A hét folyamán több nemzetközi egyeztetésre is sor került. Franciaország nemzeti ünnepén a miniszterelnök-helyettes képviselte Magyarországot. A két ország közötti kereskedelem értéke 2024-ben megközelítette a 10,2 milliárd eurót, a hazánkban működő csaknem 500 francia vállalat pedig mintegy 45 ezer embernek ad munkát.

Csütörtökön Franco Dal Mas-szal, a Közép-Európai Kezdeményezés főtitkárával folytatott tárgyalást, ahol a regionális együttműködés fontosságát hangsúlyozták az energiabiztonság és a versenyképesség növelése érdekében. Ezt követően Thomas Stroblt, Baden-Württemberg tartományi parlamentjének elnökét fogadta, akinek első hivatalos külföldi útja Magyarországra vezetett. A német tartomány kiemelt gazdasági partner, Stuttgartban található a Mercedes-Benz központja, amelynek egymilliárd eurós kecskeméti fejlesztése a héten került átadásra.

Kormányzati programok

A szerdai kormányülésen több stratégiai döntés született: elindítják a vidéki települések népességmegtartását és munkahelyteremtését segítő Szent István Programot, csatlakoznak az európai AI Gigafactory kezdeményezéshez és az IRIS² műholdprogramhoz, valamint elfogadták a magyar vasút átfogó fejlesztését célzó Baross Gábor Programot.

A hét folyamán az Országgyűlés Magyarságpolitikai Bizottságának ülésén is részt vett, ahol hangsúlyozták, hogy a határon túli magyar közösségek jogainak képviselete minden kétoldalú és európai tárgyaláson nemzeti ügynek számít.

A beszámoló szerint a sűrű hét eseményei – az alkotmányos változások, a kormányzati döntések és a nemzetközi találkozók – egyaránt a magyar érdekek érvényesítését szolgálták itthon és Európában.