Az államalapítás ünnepén arra a felismerésre emlékezünk, hogy egy ország jövőjét nemcsak vezetők, hanem erős, tartós intézmények teremtik meg – mondta csütörtök esti ünnepi beszédében a köztársasági elnök.
Baka András a közmédiáról szólva kiemelte, hogy ma olyan intézményeket kell építeni, amelyek nem a mindenkori hatalmat, hanem a polgárokat szolgálják. Az államfő szerint egy állam minőségét az mutatja meg, hogyan működnek azok az intézmények, amelyekkel a polgárok nap mint nap találkoznak. Emiatt tulajdonított különös súlyt annak, hogy éppen csütörtökön indult el megújult formájában a közmédia teljes hírszolgáltatása.
A csend és az újrakezdés
A köztársasági elnök felidézte a július 7-i eseményeket, amikor a közmédia képernyője elsötétült. Mint fogalmazott, a korábban harsány felület elnémult, és a fekete háttéren mindössze annyi maradt: a közmédia nem hazudhat, bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tették. Baka András szerint a hírszolgáltatást felváltó csend határvonalat jelentett, az újraindulás pedig lehetőséget kínál arra, hogy kiderüljön, mire használták ezt az időszakot.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az újrakezdés önmagában nem elég; nem elég új műsorokat készíteni, új arcokat ültetni a kamerák elé. Mint mondta, sokkal nehezebb feladat áll a közmédia előtt, vissza kell szereznie az emberek bizalmát.
Az államfő kiemelte, hogy a bizalmat nem lehet bejelenteni, csak kiérdemelni. Hangsúlyozta: ha egy közszolgálati csatorna tudatosan elhallgat, elferdít vagy félretájékoztat, az az egyik legnagyobb bűn a társadalommal szemben. Mivel milliók számára a közmédia az elsődleges hírforrás, a bizalom sérülése súlyos felelősség. Leszögezte, egy közszolgálati médiumban megbízni nem hiba, de ezzel a bizalommal visszaélni súlyos felelősség.
A hiteles tájékoztatás felelőssége
Baka András szerint aki információt titkol el vagy hamisít, az nem csupán a híradó tartalmáról dönt, hanem egy mesterségesen felépített valóságot teremt. Kijelentette:
aki információt titkol el, hamisít, az nem pusztán azt dönti el, hogy mi kerüljön az esti híradóba, hanem egy mesterségesen felépített valóságot teremt, ami alapján emberek milliói hozzák meg döntéseiket. Hangsúlyozta, a demokratikus államnak nem az a dolga, hogy polgárai helyett döntsön, hanem hogy megteremtse annak feltételeit, hogy ők dönthessenek.
A sajtószabadság kapcsán kifejtette, hogy az nem csupán az újságíró joga a beszédre, hanem a polgár joga a tudásra, hogy legyen miből véleményt formálnia és lehetősége a másképp gondolkodásra. Emlékeztetett a régi jogi alapelvre, miszerint hallgattassék meg a másik fél is. Szerinte a közszolgálati híradástól elvárható, hogy mondjon igazat és hallgassa meg a másik felet is.
Az államfő szerint a propaganda nem attól válik azzá, hogy melyik politikai oldal szolgálatában áll, hanem attól, hogy a politika szolgálatában áll. A valódi változás mércéje az lesz, hogy létrejön-e olyan közmédia, ahol többé senki nem döntheti el politikai érdekek alapján, mi legyen a valóság. Hangsúlyozta: a szabad nyilvánosságot nemcsak akkor kell megvédeni, amikor nekünk kedvez, hanem akkor is, amikor kellemetlen.
A köztársasági elnök szerint akkor lesz észlelhető a valódi változás, ha egy újságírónak már eszébe sem jut megkérdeznie önmagától, hogy valamit szabad-e. Ha valami igaz, közérdekű és tisztességesen feltárt, akkor nemcsak szabad, akkor kötelesség.
Baka András zárásként hangsúlyozta, hogy a közmédia értelme egyszerű: olyan nyilvánosságot teremteni, amely tiszteletben tartja a polgár szabadságát és ítélőképességét.
Az államfő beszédét azzal zárta, hogy a szabad állam nem elveszi a döntés terhét, hanem megadja annak lehetőségét, a közmédia pedig nem hazudhat. Ezt kívánta az újrainduló közmédiának és mindannyiunknak.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
