Pertársaság alapítását javasolja Apáti István az ügynökmúlttal tévesen vádoltaknak

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke jogi lépéseket és pertársaság létrehozását sürgeti mindazok számára, akiknek a neve tévesen került fel az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozott listájára. Apáti István szerint az egyéni fellépésnél hatékonyabb megoldást jelenthet a közös jogi képviselet az állammal szemben.

Apáti István egy csütörtöki háttérbeszélgetésen fejtette ki, hogy a pertársaság nemcsak hatékonyabb eszköz az állammal szembeni eljárásokban, de nagyobb esélyt ad az egyezséggel történő lezárásra is. A politikus rámutatott, hogy bár jelenleg 164 érintettről van tudomás, ez a szám a jövőben még tovább növekedhet.

Súlyos következményeket sürget a bizottsági elnök

A politikus hangsúlyozta, hogy a történtek miatt elhangzott bocsánatkérés bár fontos gesztus, önmagában elégtelennek bizonyul. Kiemelte, hogy az érintettek jó hírneve olyan mértékben sérült, amely peres következményeket von maga után, példaként pedig a sérelemdíj megítélését említette.

Apáti István sürgette, hogy az ilyen jellegű, informatikainak álcázott súlyos politikai hibáknak örök időkre szóló következményei legyenek. A bizottsági elnök kezdeményezni fogja, hogy a nemzetbiztonsági bizottság november végére tervezett ülése – amelyen az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának beszámolóját vitatják meg – az érintett napirendi pontnál legyen nyilvános, hogy az ügyet ismét napirendre tűzhessék.

Előzmények és a határozatképtelen ülés

Az ügy előzménye, hogy november 4-én a nyitottaktak.hu oldalon mintegy 60 ezer, az államszocializmus idején ügynökként nyilvántartott személy adatait hozták nyilvánosságra. A listára azonban 164 olyan személy neve is felkerült – köztük Lezsák Sándoré, az Országgyűlés volt alelnökéé –, akik valójában megfigyeltek voltak, nem pedig ügynökök. A hibát később korrigálták és a neveket törölték.

Apáti István a történtek miatt hétfőre összehívta a nemzetbiztonsági bizottságot, ám a tanácskozás a Tisza Párt képviselőinek távolmaradása miatt határozatképtelen maradt.

A bizottsági elnök szerint az adatok egy része, amely lehetővé tette a hibás nyilvánosságra hozatalt, már 2025-ben is az ÁBTL rendelkezésére állt, ezért a felelősség kérdését alaposan ki kell vizsgálni.