A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot, amely a gazdasági növekedés helyreállítását és az igazságosabb közteherviselést célozza. A tervezet többek között a minimálbér SZJA-kulcsának csökkentését és a családi pótlék megduplázását irányozza elő.
15-ről 9 százalékra csökken a minimálbér SZJA-kulcsa, duplájára emelkedik a családi pótlék, bevezetjük a nyugdíjas SZÉP-kártyát, és igazságossá tesszük a közteherviselést. Bemutatjuk a 2027-es költségvetést konkrét számokban.
A jövő évi költségvetés az első, amit teljes egészében az új kormány maga alakított ki, és elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogyan lehet egyszerre rendbe tenni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani azoknak, akiket a legtovább hagytak magukra. Az Országgyűlés felé benyújtott költségvetés ezért az igazságosság és a fejlődés alapelveire épül: a közös terhekből mindenki a maga képességei szerint vegye ki a részét, a közös forrásokból pedig elsőként azok részesüljenek, akiket az elmúlt években méltatlanul elhanyagoltak.
A fejlődés középpontjában a gazdasági növekedés helyreállítása áll: a Pénzügyminisztérium tervei szerint négy év stagnálás után a gazdasági növekedés 2026-ban 1,7 százalékra, 2027-ben 2,4 százalékra gyorsul. A növekedést elsősorban a beruházások hajtják, amelyek az uniós források felhasználásának köszönhetően 5,7 százalékkal bővülnek. Az export jövőre várhatóan 4,4 százalékkal, a háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nőhet. A bruttó átlagkereset 5,6 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig – a minimálbér kétszereséig tartó adócsökkentés hatására – 6,3 százalékkal emelkedhet, így tovább javulhat a munkából élők vásárlóereje is.
Az infláció 2027-ben 3 százalék körül alakulhat, figyelembe véve az árrésstop kivezetésének hatását. A jövő évi költségvetés terve a bruttó hazai termék 4,9 százalékának megfelelő hiánnyal számol az idei 7,5 százalékkal szemben. A költségvetés reális, óvatos makrogazdasági pályára épül, így a külső környezet bizonytalanságai mellett is megalapozott a Pénzügyminisztérium szerint.
A költségvetés megfordítja az államadósság-ráta három éve tartó emelkedését is, és ismét csökkenő pályára állítja: jövőre az adósságráta a 2026 végére várt 77,5 százalékról 77,2 százalékra mérséklődhet. Az adósság csökkentésével kevesebb lesz a kamatkiadás is, ami jövőre GDP-arányosan további 0,2 százalékponttal javíthatja a hiányt.
15-ről 9 százalékra csökken a minimálbér SZJA-kulcsa
Az igazságosság legfontosabb része, hogy az állam nem a polgárain, hanem magán spórol: felelős gazdálkodással és a pazarlás felszámolásával már az idei költségvetésben mintegy 700 milliárd forinttal csökkentettük az állami kiadásokat, ezt pedig folytatjuk jövőre is. 2027-ben mintegy 1465 milliárd forinttal, azaz a hazai GDP 1,5 százalékával javítjuk az államháztartás egyenlegét csak annak köszönhetően, hogy takarékos gazdálkodást folytat az állam.
Ennek köszönhetően tudjuk meglépni már a kormányzás első teljes évében a széleskörű adócsökkentést: az új költségvetés alapján a minimálbéren a személyi jövedelemadó tényleges mértéke 15 százalékról 9 százalékra csökken az adójóváíráson keresztül. Az SZJA tényleges levonása ezen felül csökken minden más bér esetén is a bruttó minimálbér kétszereséig: a kulcs arányosan emelkedik 9 és 15 százalék között a várható bruttó 340 ezer forintos minimálbértől annak kétszereséig, a bruttó 680 ezer forintos bérekig.
A minimálbéren dolgozók nettó bére jövőre így mintegy 9 százalékkal nő, és évente 240 ezer forinttal többet vihetnek haza. Az adócsökkentés 250 milliárd forinttal csökkenti a munkát terhelő adókat, és 2–2,5 millió munkavállaló helyzetét javítja.
Béremelés, duplájára emelt családi pótlék, nyugdíjas SZÉP-kártya
Biztonságot nyújtunk a nyugdíjasoknak és a családoknak is: 2027-ben a nyugdíjminimum több mint négyszeresére, havi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik, a családi pótlék összege pedig megduplázódik, ami több mint egymillió családot és 1,7 millió gyermeket érint. 2027. január 1-jétől emelkednek a legalacsonyabb nyugellátások, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai és az időskorúak járadéka is, ami összesen mintegy 700 ezer embert érint.
Elindul jövőre a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsője, amely mintegy 2,2 millió nyugdíjas számára nyújt további támogatást. Emellett megmaradnak a nyugdíjasok és a családok legfontosabb támogatásai: a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj már bevezetett egyheti összege, és a személyi jövedelemadó családi kedvezményei is.
Az igazságosság részeként nagyobb keretet fordítunk az állam eddig elhanyagolt területeire: 2027-ben 510 milliárd forinttal növeljük az egészségügyre fordított keretet a költségvetésben, és 677 milliárd forint jut a közszolgáltatásokban dolgozó több mint 600 ezer munkavállaló béremelésére. Szociális célú kiadásokra 2027-ben 757 milliárd forinttal, az idei előirányzatnál 22 százalékkal többet szán a költségvetés.
Az egészségügyi szakdolgozók, a szociális dolgozók, a köznevelésben és a szakképzésben a nevelő-oktató munkát segítők, továbbá a rendvédelemben dolgozók bruttó bére 15 százalékkal emelkedik, az adócsökkentéssel együtt pedig a nettó béreik emelkedése eléri a 17–23 százalékot.
Igazságos közteherviselés
A kiadások mellett elkerülhetetlen, hogy rendbe tegyük az ország pénzügyeit – de nem mindegy, ki viseli a többletterheket. Ezért a közteherviselést is igazságosabbá tesszük: bezárjuk az adózási kiskapukat, és új bevételi forrásokat hozunk a környezet és az egészség védelmére. Ezek az intézkedések mintegy 929 milliárd forint többletbevételt hoznak, a munkát terhelő adók csökkentésével együtt pedig a nettó hiánycsökkentő hatása mintegy 665 milliárd forint.
Miközben az alacsonyabb keresetűek adója csökken, a legvagyonosabbaktól többet várunk el az új vagyonadó keretében, ami az egymilliárd forintot meghaladó vagyonok tulajdonosait kötelezi arányos hozzájárulásra. A vagyonadó a magyar háztartások kevesebb mint 1 százalékát, csak a leggazdagabb mintegy 15 ezer adózót érinti, az adónemtől pedig az állam 200 milliárd forint bevételt vár.
A társasági adót nagyvállalati körben a globális minimumadó szintjéhez igazítjuk, szűkítjük a
vállalati kedvezményeket és adóelkerülési lehetőségeket, és emelkedik a közép- és nagyvállalatok által fizetett innovációs járulék is. Az adótervezés szigorítása 70 milliárd, a társaságiadó és az innovációs járulék emelése pedig 240 milliárd forint többletet hoz az államnak.
Elkötelezettek vagyunk a környezetvédelem mellett is, ezért nagyobb hozzájárulást várunk a természeti erőforrások használatáért cserébe. Növekszik a bányajáradék és a vízkészletjárulék, bevezetésre kerül a szén-dioxid-adó, a cégautóadónál pedig a nagy teljesítményű autók nagyobb terhet kell viseljenek. Emelkedik a dohány- és egyes alkoholtermékek jövedéki adója, valamint a népegészségügyi termékadó is, ezektől az állam 123 milliárd forint plusz bevételt vár. A közteherviselést igazságosabbá tevő adóintézkedések pedig összességében GDP-arányosan 0,9 százalékponttal javítják a hiánycélt.
A 2027-es költségvetéssel a célunk, hogy egyszerre tegyük rendbe a gazdaságot, indítsuk újra az ország fejlődését, helyezzük szilárd alapokra az állam pénzügyeit, és orvosoljuk a magyar emberekkel szembeni igazságtalanságot. A költségvetésről és az abban szereplő programokról bővebben olvashat a kormany.hu/koltsegvetes oldalon.
A Pénzügyminisztérium szerint a költségvetés reális és óvatos makrogazdasági pályára épül, amely a külső bizonytalanságok mellett is fenntartható.
Forrás: Magyarország Kormánya.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.