Interaktív felületen tette közzé az elmúlt öt év támogatási adatait a Nemzeti Kulturális Alap

A Miniszterelnökség interaktív felületen tette közzé a Nemzeti Kulturális Alap elmúlt öt évben megítélt támogatásainak adatait. A lépés hátterében egy 17,3 milliárd forintot érintő, választási kampányfinanszírozással összefüggő ügyészségi nyomozás áll.

A Nemzeti Kulturális Alap a hazai és határon túli magyar kulturális élet egyik legmeghatározóbb szereplője. Működését azonban beárnyékolja az elmúlt hónapokban kiderült kampányfinanszírozási ügy. Ki dönt valójában a támogatásokról, és miből működik az NKA? Ezt mutatjuk be magyarázó cikkünkben.

A Miniszterelnökség nemrég egy interaktív oldalon, térképekkel és grafikonokkal tette közzé a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elmúlt öt évben megítélt támogatásainak adatait. Az elmúlt hónapok eseményei ugyanis rámutattak arra, hogy több esetben is felmerült a gyanú: a kulturális támogatás valójában nem kulturális célt szolgált.

Az ügyészség 2026 nyarán nyomozást indított 17,3 milliárd forint értékű NKA-támogatás ügyében, a gyanú szerint ugyanis a támogatások összegeinek egy részét a 2026-os országgyűlési választási kampány költségeinek fedezésére, és a kérelmezők személyes céljaira fordították.

Holott a speciális állami pénzalap célja kizárólag a magyar kultúra támogatása, legyen szó kulturális értékek teremtéséről, megőrzéséről, vagy terjesztéséről. Az NKA-t 1993-ban hozták létre, fő bevételi forrása pedig az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka. Az elmúlt évtizedekben a Nemzeti Kulturális Alap a hazai és a határon túli magyar kultúra egyik legfontosabb állami finanszírozási intézményévé vált.

Az alap forrásaira alkotók, intézmények és szervezetek egyaránt jelentkezhetnek pályázati úton, a pályázatokat pedig a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény alapján elsősorban szakmai kollégiumok bírálják el. A kollégiumokba a kulturális miniszter, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és a szakmai szervezetek delegálnak tagokat egyenlő arányban. A szakmai kollégiumok mai rendszerét 2025-ben alakították ki, ekkor jött létre a mostani hét művészeti főtematikájú állandó kollégium:

• az Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma a könyvkiadás és a szépirodalom támogatásával foglalkozik;

• a Előadó-művészetek Kollégiuma a színházi, zenei és táncművészeti pályázatokat fogadja be;

• az Épített Örökség Kollégiuma az építőművészetet és az örökségvédelmet támogatja;

• a Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma területe az ismeretterjesztés, a közművelődés és a népművészet;

• a Közgyűjtemények Kollégiuma dönt a könyvtárak, levéltárak, múzeumok támogatásáról;

• a Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiuma kulturális fesztiválokat támogat;

• a Vizuális Művészetek Kollégiuma pedig film-, fotó-, ipar- és képzőművészeti pályázatokat bírál el.

az Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma a könyvkiadás és a szépirodalom támogatásával foglalkozik;

a Előadó-művészetek Kollégiuma a színházi, zenei és táncművészeti pályázatokat fogadja be;

az Épített Örökség Kollégiuma az építőművészetet és az örökségvédelmet támogatja;

a Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma területe az ismeretterjesztés, a közművelődés és a népművészet;

a Közgyűjtemények Kollégiuma dönt a könyvtárak, levéltárak, múzeumok támogatásáról;

a Közösségi Programok és Fesztiválok Kollégiuma kulturális fesztiválokat támogat;

a Vizuális Művészetek Kollégiuma pedig film-, fotó-, ipar- és képzőművészeti pályázatokat bírál el.

Az állandó kollégiumok támogatási arányairól az NKA Bizottsága dönt, ami a szervezet irányító-koordináló vezető testülete. A bizottság a kollégiumokhoz hasonlóan áll fel: a tagok harmadát a kulturális miniszter, harmadát az MMA, harmadát pedig az érintett szakmai szervek javaslata alapján nevezik ki. Az állandó kollégiumok mellett pedig vannak ideiglenes kollégiumok is, melyek kiemelt kulturális célokat vagy programokat támogatnak – erre példa a Petőfi 200 program vagy a Hangfoglaló könnyűzenei támogató program ideiglenes kollégiuma.

Az NKA-hoz beérkező pályázatokat a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő kezeli. A rendszerben vannak nyílt és meghívásos pályázatok is: míg a nyílt pályázatokat, melyekre bárki jelentkezhet, a szakmai kollégiumok írják ki, a meghívásos pályázatoknál a kollégium vagy a kultúráért felelős miniszter határozza meg a pályázók körét. Ezen kívül létezik egy harmadik, egyedi pályázati folyamat is, ahol a kultúráért felelős miniszter a saját miniszteri keretéből támogathat közvetlenül projekteket.

2021 és 2026 között a Nemzeti Kulturális Alapból 100,7 milliárd forintnyi támogatás kifizetéséről döntöttek. A támogatások mintegy egyharmada azonban nem az állandó szakmai kollégiumok, hanem a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma neve alatt, és egyedi miniszteri döntések alapján került a kedvezményezettekhez. Míg a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiumánál összesen 19,1 milliárd forint támogatást ítéltek meg, egyedi miniszteri döntésekkel 13,8 milliárd forintról döntöttek az elmúlt öt évben.

A Miniszterelnökség interaktív oldalán látható, hogy mely szervezetek és magánszemélyek részesültek támogatásban, milyen összegben, és a támogatás a nyilvános NKA-adatok szerint mely kollégium vagy döntéshozó döntéseként szerepel. A közzététel célja nem a támogatásban részesített egyesületek, vállalkozások vagy magánszemélyek megbélyegzése. A Miniszterelnökség által megkezdett átvilágítások, a lakossági bejelentések és a nyilvánosságra került információk ugyanakkor indokolttá teszik annak vizsgálatát, hogy az elmúlt években milyen szempontok alapján osztották el a kulturális támogatásokat, és az minden esetben megfelelt-e a jogszabályoknak és az NKA céljainak.

A cél, hogy a közpénzek felhasználása mindenki számára követhető és ellenőrizhető legyen, és az átláthatóság a kormányzás minden területén, így a kulturális szférában is érvényesüljön. Az interaktív oldal elérhető az alábbi linken: kormany.hu/atlathato/nkatamogatasok

A kormányzati tájékoztatás szerint a közzététel célja a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá tétele és az ellenőrizhetőség biztosítása.

Forrás: Magyarország Kormánya.