Számos programon kívüli intézkedést hajtott végre a kormány megalakulása óta eltelt fél évben

A kormány megalakulása óta eltelt fél évben számos olyan intézkedést hajtott végre, amelyek nem szerepeltek eredeti programjában.

Több tucat olyan intézkedést hozott a kormány a megalakulása óta eltelt fél évben, amelyek ugyan nem szerepeltek a programjában, de az állam átlátható és emberséges működése indokolttá tette őket.

A kormány első félévének legnagyobb kihívása a nyári aszály és az energiaválság megoldása volt. Bár a Duna vízállása soha nem volt olyan alacsony, mint idén, a Paksi Atomerőművet mégsem kellett teljesen lekapcsolni. A gyors beavatkozással el lehetett érni, hogy a teljesítmény csökkentésével üzemben lehessen tartani egy blokkot, a dunai fenékküszöb megépítésével pedig biztosítani lehetett a többi blokk fokozatos visszakapcsolását is.

Azonnali intézkedések: egészségügy és gyermekvédelem

A méltatlan munkáltatói hozzáállást szüntette meg az az intézkedés, hogy az egészségügyi intézményeknél kikapcsolták a térfigyelő kamerarendszerek biometrikus arcfelismerő funkcióját. Az pedig az intézmények átláthatóbb működését szolgálja, hogy szabadabbá tették a sajtó munkáját az egészségügyi létesítményekben, és eltörölték a dolgozókra vonatkozó nyilatkozattételi tilalmat. Nyilvánosan elérhetők a kórházi fertőzések intézményi adatai és a mentők kiérkezési statisztikái. A betegek egyenlő és egységes elbírálása érdekében az egyedi gyógyszerkérelmek a Batthyány-Strattmann Alapítványtól az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz kerültek vissza.

A korábbi vállalásokon túlmenően is történtek lépések a gyermekvédelem működésének javítására. A gyermekvédelmi jelentés felmérte az ágazat állapotát. Az azonnali intézkedések fedezetére a kormány létrehozott egy gyermekvédelmi krízisalapot, a hosszabb távú megoldások alapját pedig a gyermekvédelmi törvény módosítása teremtette meg. Jelentés készült a bicskei gyermekotthonban történt bántalmazásokról és szexuális visszaélésekről. A javítóintézetek visszakerültek a gyermekvédelmi rendszerbe a büntetés-végrehajtás helyett.

Váratlan helyzetek: pénzügy, külügy

A korábban előre jelzettnél jóval nagyobb hiánnyal örökölte meg a 2026-os költségvetést a kormány, ezért szigorúbb ellenőrzést vezetett be az állami szférában. A 100 millió feletti beszerzések és a 250 milliónál nagyobb kötelezettségvállalások csak miniszteri jóváhagyással történhetnek meg. Magán spórol az állam: csökkentette a kormányfő, a miniszterek és az országgyűlési képviselők fizetését és költségkereteit. A felelősebb gazdálkodást célozza, hogy a közfeladatokat az államnak visszaadva megszűntek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák). Az pedig a vállalkozók és a családok helyzetén segít, hogy eltörölték az ötezer forintos kötelező kamarai hozzájárulást, illetve meghosszabbították a babaváró támogatások és diákhitelek kamatstopját.

A Külügyminisztérium egyik kiemelkedő sikere az elmúlt hat hónapból, hogy más minisztériumokkal együttműködve meg tudott egyezni a Norvég Alappal a Magyarországot illető fejlesztési forrásokról. Ennek eredményeként akár több mint 92 milliárd forint érkezhet, elsősorban a civilszféra támogatására. Hosszú évek értelmetlen ellenállásán túllépve megegyezésig jutottak a tárgyalások Ukrajnával a kárpátaljai magyarok jogairól. A diplomáciát érintő intézkedés a választások előtt kiállított diplomata-útlevelek felülvizsgálata és visszavonása.

Az indokolatlan és igazságtalan kiváltságok visszaszorítását célozza az is, hogy szigorúbbak lettek a gépjárművek megkülönböztető jelzésének, a kék villogónak a használatára vonatkozó szabályok. A közterületek békésebb hangulatát szolgálja a gyűlöletkeltő politikai hirdetések betiltása is.

Az elmúlt fél évben elért, a programban is szereplő további kormányzati eredményekről ebben a cikkünkben olvashat.

A kabinet a nyári aszálykezeléstől a költségvetési szigorításokig több területen is módosította korábbi gyakorlatát.

Forrás: Magyarország Kormánya.