Az Deutsche Welle beszámolója szerint Irán kedden élesen bírálta és visszautasította azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a teheráni vezetés piszkos bombás támadást készítene elő Washingtonban. A vádak azután láttak napvilágot, hogy a CNN több amerikai hírszerzési forrásra hivatkozva arról írt: Irán terveket dolgoz ki magas rangú amerikai kormányzati tisztviselők célba vételére, akár vegyi fegyverek vagy egy úgynevezett piszkos bomba bevetésével.
Súlyos vádak és amerikai reakciók
A jelentések szerint az amerikai hírszerzés olyan iráni kommunikációt észlelt, amely arra utal, hogy az ország már korábban elrejtett bombagyártáshoz szükséges anyagokat az Egyesült Államok területén. Több nemzetbiztonsági tisztségviselő feltételezése szerint ezek a nukleáris anyagok már évek óta az országban lehetnek. Donald Trump amerikai elnök a Fülöp-szigeteki látogatása során újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy kormánya „nagyon komolyan” veszi a jelentést. Az elnök figyelmeztetett: amennyiben a fenyegetés valós, Iránnak olyan árat kell fizetnie, „amilyet korábban egyetlen más ország sem fizetett”. Hozzátette, reméli, hogy a hírek nem igazak, de a helyzetet a legnagyobb körültekintéssel kezelik.
Teherán válasza: alaptalan propaganda
Esmail Baghaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője határozottan elutasította a vádakat, amelyeket „rosszindulatú propagandakampánynak” minősített. A szóvivő az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott: „Azok, akik az Irán elleni agressziót kezdeményezték, most alaptalan vádak gyártásával és terjesztésével próbálják megteremteni a médiaalapot baljós terveikhez.” Baghaei szerint a nyugati sajtó lépésről lépésre próbál látszólagos legitimitást gyártani a további agressziókhoz és atrocitásokhoz, név szerint említve a CNN és a The New York Times beszámolóit. Emellett azzal is vádolta az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy a közelmúltbeli katonai akciók során víztározókat vettek célba.
A konfliktus háttere és a diplomáciai patthelyzet
Az Irán és az Egyesült Államok, illetve Izrael közötti fegyveres konfliktus még február 28-án kezdődött, és a harcok lezárását célzó tárgyalások jelenleg is holtponton vannak. Bár az elmúlt hetekben a választások miatt mindkét fél tartózkodott a nagyobb léptékű támadásoktól, a feszültség továbbra is tapintható. Teherán továbbra is ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost, amely a globális olaj- és földgázellátás egyik legfontosabb tranzitútvonala, és rendszeresen támadja azokat a hajókat, amelyeket illetéktelennek minősít. A térségben szinte naponta érkeznek jelentések aknatalálatokról, miközben az amerikai haditengerészet saját blokádot tart fenn és kíséri a tartályhajókat a szoroson keresztül.
A diplomáciai erőfeszítések egyelőre nem hoztak áttörést. A korábbi, Pakisztán által közvetített áprilisi béketárgyalások eredménytelenül zárultak. Katar, amely szintén közvetítőként lép fel a konfliktusban, kedden önmérsékletre intette a feleket, hangsúlyozva, hogy el kell kerülni minden olyan eszkalációt, amely alááshatná a tárgyalási folyamatokat. A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli az eseményeket, különösen a közelgő csúcstalálkozók tükrében, ahol a nagyhatalmi vezetők várhatóan a konfliktus rendezésének lehetőségeit is megvitatják.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.