Az Országgyűlés napirendjén a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggő törvényjavaslatok, valamint környezetvédelmi és cégjogi módosítások szerepeltek.
A december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggő módosításokról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájával folytatta munkáját hétfőn este az Országgyűlés. Ezt követően a parlament áttért a környezet védelmének általános szabályairól, majd a cégnyilvántartásról szóló törvény módosításának megtárgyalására.
December 24.
A december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggő módosításokról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában a Törvényalkotási bizottság álláspontját tolmácsoló Jakab Zsuzsanna (Tisza) azt emelte ki: szenteste napja a magyar társadalom számára a karácsonyi ünnepek szerves része, a hagyományok őrzésének kiemelt alkalma, amely lehetőséget teremt arra is, hogy a családok több időt töltsenek együtt.
Jelezte: a testület egyhangúlag támogatta azt a túlterjeszkedő módosító indítványt, amely összhangba hozza a javaslatot a Munka Törvénykönyve munkaidő-keretekkel és elszámolási időszakokkal kapcsolatos rendelkezéseivel.
Az előterjesztőként felszólaló Hantosi István (Tisza) örömét fejezte ki, hogy nemzeti összefogás bontakozik ki a kérdésben, ami szerinte azt mutatja, mennyire fontos a karácsony és a szenteste a hívők és a nem hívők számára is.
Barna-Szabó Tímea, a Szociális és Családügyi Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte: a kormány üdvözli és támogatja a javaslatot.
Örömét fejezte ki, hogy teljes az összhang a parlamentben e kérdésben, akkor is, ha a korábbi kormánypártok 16 év alatt 15-ször söpörték le az asztalról a javaslatot.
Bodóczi István, a Gazdasági és energetikai bizottság előadója úgy nyilatkozott: a módosítás elsősorban a családok és a munkavállalók érdekeit szolgálja az év egyik legfontosabb ünnepének napján, miközben a nélkülözhetetlen szolgáltatások tovább működhetnek az országban.
Hangsúlyozta: 0,1 százalék alatt marad a változtatás GDP-re gyakorolt hatása, 11-ről 12-re növekedik a munkaszüneti napok száma, amivel az uniós államok középmezőnyében van Magyarország.
Nacsa Lőrinc (KDNP) úgy nyilatkozott, „fontos és jó javaslat”, olyannyira, hogy a tárgyalt előterjesztést negyven nappal megelőzően benyújtották, de csak most került a gazdasági bizottság elé.
További felszólaló hiányában lezárta a vitát az elnöklő Vitályos Eszter.
Környezetvédelem
A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosításáról szóló javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és módosító indítványok vitájában egyedüliként felszólaló V. Németh Zsolt (Fidesz) bejelentette, hogy frakciójuk támogatja az indítványt.
A képviselő másik témára áttérve a kormány egyik legnagyobb kudarcának nevezte a nyugat-magyarországi azbeszthelyzet kezelését.
Ezt követően Kőszegi Krisztián levezető elnök lezárta a vitát.
Bögi Viktória, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára válaszként közölte, hogy körülbelül tíz éven keresztül érkezett azbeszttel szennyezett kő az országba és nem hiszi, hogy erről a Fidesz-kormány nem tudott.
A politikus az indítványt ismertetve azt mondta, hogy a törvényjavaslat a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárást is magában foglaló környezeti hatásvizsgálati eljárás ügyintézési határidejét rendezi. Ha egy tervezett beruházásnak jelentős, országhatáron átterjedő környezeti hatása van, akkor az érintett országok bevonásával nemzetközi egyeztetést kell lefolytatni – mutatott rá. Ezek az országok észrevételeket tehetnek, amelyeket a környezetvédelmi hatóságnak érdemben kell értékelnie és az eljárást lezáró döntésében figyelembe kell vennie. A jelenlegi szabályozás alapján a környezetvédelmi hatóságnak a nemzetközi eljárás időtartamára fel kell függesztenie az eljárást, az indítvány azonban annak felfüggesztése helyett a határidő figyelembe vételével biztosít időt a nemzetközi szakasz lezárására. A nemzetközi szakasz lezárása után további harminc nap áll a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére, hogy értékelje a külföldről érkező észrevételeket – közölte.
Cégnyilvántartás
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető Simon Krisztián Márk azt mondta: a módosítást az indokolja, hogy a közhiteles nyilvántartások egységes működéséhez egyértelműen meg kell határozni, mely adatok tekintetében mely nyilvántartás minősül közhiteles forrásnak, azaz a közhitelességi törvénynek való megfelelés során a közhiteles nyilvántartásokat szabályozó törvényekben tételesen fel kell sorolni a közhitelesen nyilvántartott adatokat. A javaslat második eleme a korábbi TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) besorolások kivezetése.
A törvényjavaslathoz a törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatot nem nyújtott be. Az összegző jelentést és az összegző módosító javaslatot a bizottság elfogadta.
Az előterjesztő Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a már elavult tevékenységi köröknek a cégnyilvántartásból való törlése olyan szükséges intézkedés, amely a cégnyilvántartás adattartalmának karbantartását szolgálja.
A parlament a nap folyamán több törvényjavaslat bizottsági jelentéseit és módosító indítványait vitatta meg, lezárva az egyes napirendi pontokhoz tartozó felszólalásokat.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.