Lezárult az Üvegház című svájci-magyar koprodukció magyarországi forgatása

Lezárult Carl Lutz svájci diplomata II. világháborús budapesti mentőakciójáról szóló, Üvegház című svájci-magyar koprodukció magyarországi forgatása a X. kerületi, Maglódi úti egykori Globus Konzervgyárnál, a forgatás Svájcban folytatódik.

Busszal érkeznek a helyszínre az elnyűtt, 40-es évekbeli ruhákat, valamint sárga csillagot viselő statiszták, férfiak, nők és gyerekek pénteken késő délután. Először a sminksátornál kapják meg az út porát, majd a romos gyárhoz vonulnak, ahol szögesdrót, korabeli teherautók, különféle bálák és ládák, valamint nyilas karszalaggal ellátott fekete egyenruhát viselő fegyveresek várják őket. Egy jajveszékelő nőt végigvonszol a földön egy katona, egy sárga csillagot viselő, idősebb férfi pedig megigazítja egy fiatal nyilas jelmezét.

A zsidókat alakító statisztákat leültetik, és elmondják nekik, hogy régóta vannak már itt, ennek megfelelően nagyon fáradtak. Miután a nyilasok elfogták őket, arra várnak, hogy ellenőrizzék a menlevelüket, amelyek egy része hamis, egy része valódi. A statiszták közül kimagaslik a Carl Lutzot alakító Maximilian Simonischek, aki a diplomata feleségét, Gertrud Lutz-Fankhausert játszó Miriam Steinnel együtt vizsgálja meg a leveleket elem- és petróleumlámpák fényénél.

A próbák még télikabátban és kötött sapkában zajlanak, mivel kezd hűvös lenni az éjszakai jelenet forgatásakor, de a felvétel indításakor már korabeli ruhákban láthatóak a főszereplők. A menlevelek ellenőrzésekor hamar tülekedés alakul ki, egy férfi elveszíti a türelmét, mire a fegyveresek közbelépnek, puskatussal leütik és megpróbálják erőszakkal visszaszorítani a tömeget, míg Miriam Stein igyekszik lehűteni a kedélyeket.

Stalter Judit producer az MTI-nek elmondta, hogy

„száznegyven statiszta dolgozik a jelenetben, a stáb körülbelül további száz főt számlálhat. Elsősorban azért érdekelte a koprodukció, mert szerinte Carl Lutz egy elfelejtett hős, akit Magyarországon sem sokan ismernek, de hazájában kifejezetten félreállították, mivel átlépte a semlegességéről híres Svájc diplomáciai határait. Mint rámutatott, Lutz története napjaink geopolitikai konfliktusai miatt is aktuális kérdéseket feszeget.”

Úgy fogalmazott, az Üvegház egy szerves koprodukció, mivel a történet Magyarországon játszódik, magyar színészek magyar karaktereket formálnak meg benne. Tompa Ádám, Szőke Abigél és Horkay Péter a Lutz környezetében dolgozó, a mentőakcióban is részt vevő magyarokat alakítják. A projektet Fatér Mária díszlettervező, Koltai Nóra vezető smink- és maszkmester és Halász Judit fodrász is elkísérik csapataikkal Svájcba.

Stalter Judit – aki producertársaival, Sipos Gáborral és Rajna Gáborral együtt olyan filmeket és sorozatokat jegyez, mint a Saul fia, az Aranyélet és a Tiszta szívvel – elmondta, hogy a forgatás három hete kezdődött, a pénteki volt a magyarországi felvételek utolsó napja, ami után csütörtöktől Svájcban forog a film további kétharmada.

Budapesten elsősorban a karakteresebb külső felvételek készültek el, amikben a magyar főváros annyi nagy külföldi produkció és más városok megszemélyesítése után végre „magát játssza”. Forgattak egyebek mellett a budai várban, a Széchenyi lánchídnál és a Szent István-bazilikánál kívül-belül is.

Peter Luisi író-rendező az MTI kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a 2. világháborúról és az auschwitzi koncentrációs táborról olvasott, amikor találkozott Lutz történetével, ami teljesen lenyűgözte, részben azért, mert svájciként sosem hallott róla korábban. Beleásta magát a történetbe, és minél többet talált, annál biztosabb volt benne, hogy a diplomata budapesti mentőakciója filmet érdemel. Felvette a kapcsolatot Lutz mostohalányával, megírta a forgatókönyvet és elkezdte összeszedni a költségvetést. Célja, hogy a közönség minél jobban átérezze, átélje a történetet, és végigkísérje Lutzot az útján.

A rendező korábbi munkái közt vannak a Magyarországon is bemutatott A homokember, a Meztelen befutó és a Bonzsúr, Svájc! című fesztiváldíjas alkotások.

Maximilian Simonischek arról beszélt az MTI-nek, hogy a legmeglepőbb számára az volt Carl Lutzcal kapcsolatban, hogy egyáltalán létezik, mivel svájciként ő sem hallott róla korábban. Amiért szerinte nagy kár, de annak örül, hogy Magyarországon ismertebb a neve.

Az alakításával kapcsolatban azt mondta, a legnehezebb az volt, hogy ne egy hollywoodi hősként gondoljon a karakterre, hanem olyasvalakiként, aki végül hősies cselekedet visz véghez, de egyébként félénk, távolságtartó személyiség, mint amilyen a mostohalánya szerint Carl Lutz a valóságban volt.

Miriam Stein azt mondta, karaktere erős, modern nő, aki a gyerekvállalás helyett a munkáját választja. Kettejük közül Gertrud a bátrabb, ő mondja a férjének, hogy tennie kell valamit, segítenie kell az üldözött zsidóknak. Carl Lutzot a színésznő is eleinte vonakodó, „nagyon svájci” figuraként jellemezte, aki szabálykövető, nem hallgat a szívére, és úgy gondolja, nem tehet semmit, de aztán a felesége segít meggyőzni az ellenkezőjéről.

„Carl Lutz (1895-1975) a második világháború borzalmai közepette szállt szembe a náci hatalommal és a bürokratikus közönnyel, hogy megmentsen több tízezer magyar zsidót a holokauszttól.”

A budapesti Vadász utca 29. alatt áll az egykor építőipari üvegeket forgalmazó üzletház, az „Üvegház„, melyben 1944-től működött a Svájci Követség Idegenérdek-képviseletének Kivándorlási Osztálya. Az épület egykori garázsának helyén ma a Carl Lutz Emlékszoba látogatható.

Az Üvegház a Nemzeti Filmintézet (NFI) 57,45 millió forintos támogatásával, a Laokoon Filmgroup gyártásában készül.