Több mint kétszáz második világháborús robbanótestet találtak egy budapesti építkezésen

A Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred beszámolója szerint az elmúlt pénteken nagyszabású és rendkívül összetett tűzszerészeti művelet zajlott le Budapesten, az Üllői út 404. szám alatti építkezésen. A szakemberek egy második világháborúból visszamaradt, jelentős mennyiségű robbanótest-készletet számoltak fel, amely összesen 231 darab különböző robbanóeszközt és -maradványt, valamint további jelentős mennyiségű egyéb veszélyes anyagot tartalmazott.

A feltárt leletanyag nemzetközi jellege jól tükrözi a korszak harci eseményeit, hiszen a helyszínen szovjet, német, magyar és amerikai gyártmányú eszközök egyaránt előkerültek. A részletes leltár szerint a katonák 79 darab szovjet 82 mm-es és 77 darab német 81 mm-es aknavetőgránátot, valamint 2 darab német 120 mm-es aknavetőgránátot azonosítottak. Emellett előkerült 5 darab német 10,5 cm-es repeszgránát, 4 darab német 7,5 cm-es páncéltörő gránát, valamint számos egyéb tüzérségi eszköz, köztük szovjet 76 mm-es kumulatív és repeszgránátok, illetve 10 darab német 7,5 cm-es Ig.R.18 repeszgránát is.

A fegyverzet sokszínűségét tovább gazdagította a kézigránátok és egyéb harci eszközök jelenléte: a tűzszerészek 12 darab szovjet RG-42, 2 darab szovjet F-1, 4 darab szovjet RGD-3, valamint 1 darab magyar 42M és 1 darab német Eihandgranate 39 kézigránátot emeltek ki a földből. A Panzerfaust vetőcsövek, a 44M Buzogányok, valamint a különböző kaliberű légvédelmi repeszgránátok és gyújtószerkezetek – köztük egy amerikai M110 bombagyújtó – szintén a lelet részét képezték. A robbanótestek mellett 100 kilogramm gyalogsági lőszer, 50 kilogramm hüvelymaradvány és 10 kilogramm robbanóanyag-maradvány került elő.

A műveletet jelentősen megnehezítette a leletek állapota. A szakértők feltételezése szerint a robbanótesteket a háború idején egy gödörbe gyűjthették, majd megpróbálták azokat felgyújtással megsemmisíteni. Ennek következtében az eszközök és maradványaik egymáshoz tapadtak és összeolvadtak, ami rendkívül nehéz és időigényes szétválasztási folyamatot követelt meg a katonáktól, akiknek a fémtesteket szó szerint ki kellett vésniük egymásból.

A rendkívül intenzív munka reggel 8 órától egészen délután fél 3-ig tartott. A fizikai igénybevétel mértékét jól szemlélteti az egyik helyszínen dolgozó katona okosórájának adata: a készülék a „séta” aktivitás alatt 3,21 kilométer megtett távolságot és mintegy 2387 elégetett kalóriát rögzített, ami hűen tükrözi a tűzszerészek megfeszített munkáját.

Ez az eset ismételten rámutat arra, hogy a második világháborúból visszamaradt robbanótestek évtizedekkel később is komoly veszélyt jelentenek. A korabeli, szakszerűtlen megsemmisítési kísérletek következményei még napjainkban is váratlan és összetett feladatok elé állítják a szakembereket, akiknek felkészültsége és összehangolt munkája elengedhetetlen a biztonságos felszámoláshoz.

A hatóságok nyomatékosan kérik a lakosságot: amennyiben bárki robbanótestet vagy annak tűnő tárgyat talál, semmiképpen ne nyúljon hozzá, ne mozdítsa el, és ne kísérelje meg a hatástalanítását. A legfontosabb a biztonságos távolság megtartása, a helyszín megjelölése, majd a rendőrség haladéktalan értesítése a 112-es segélyhívón keresztül, hogy a tűzszerészek elvégezhessék a szükséges intézkedéseket.