Ugrás a tartalomra
2026. november 16., hétfő Névnap: Ödön
Friss hírek percről percre Budapest 7°C EUR 366 Ft USD 331 Ft
2026. november 16., hétfő Névnap: Ödön
Friss hírek percről percre Budapest 7°C EUR 366 Ft USD 331 Ft
Friss hírek
Belföld

Kármán András pénzügyminiszter: Elkezdhetjük az építkezést

Megkezdődött a 2027-es költségvetés általános vitája az Országgyűlésben. Kármán András pénzügyminiszter szerint a jövő évi büdzsé az igazságosság és a fejlődés alapjaira épül.

Megkezdődött a 2027-es költségvetés általános vitája az Országgyűlésben. Kármán András pénzügyminiszter szerint a jövő évi büdzsé az igazságosság és a fejlődés alapjaira épül.

Megkezdte a jövő évi költségvetés általános vitáját a Parlament. Vitaindító expozéjában Kármán András pénzügyminiszter úgy fogalmazott: az idei módosítás a valóság költségvetése volt, a jövő évi az igazságosság és a fejlődés költségvetése.

A pénzügyminiszter azt mondta, a 2027-es költségvetés megalkotása során három kérdésre keresték a választ, egyrészt hogyan tehetik egyszerre rendbe az ország pénzügyeit, másrészt miként biztosíthatnak jobb életet azoknak, akiket az előző kormányok magukra hagytak, harmadrészt hogyan alapozhatják meg a hosszú távú gyarapodást. Hozzátette, a jövő évi költségvetés azt bizonyítja, hogy nemcsak összefér, hanem egymást erősíti a pénzügyi egyensúly és a rászorulók segítése, vagy a hiánycsökkentés és a gazdasági növekedés.

Kármán András felidézte, hogy a kormány egy olyan Magyarországot örökölt meg, amely gazdaságilag, társadalmilag és morálisan is mélypontra került. Az előző Országgyűlés által elfogadott 2026. évi költségvetés papíron 3,7 százalékos hiánnyal számolt, miközben valójában kormányváltás nélkül a hiány elérte volna a GDP 8,3 százalékát. Ez nem tervezési pontatlanság volt, hanem a valóság eltitkolása – fogalmazott a pénzügyminiszter, aki szerint a hiány nem valamilyen váratlan fejlemény miatt nőtt meg, hanem ez a hibás gazdaságpolitika és a politikai önérdekből generált konfliktusok ára volt. „Az idei lépésekkel megállítottuk a romlást; a jövő évi költségvetéssel elkezdhetjük az építkezést” – mondta Kármán András.

A 2027-es költségvetésről elmondta, hogy az igazságosság és fejlődés alapelvére épül. Ez azt jelenti, hogy a közös terhekből mindenki a teherbíró képessége arányában veszi ki a részét, a közös forrásokból pedig elsőként azok részesülnek, akiket az elmúlt években méltatlanul elhanyagoltak: az alacsony jövedelmű dolgozók, a kisnyugdíjasok, a gyermeket nevelő családok, az ápolók és a szociális dolgozók. Az újrainduló gazdasági növekedés, az uniós források megszerzése, a fejlesztések elindulása és a közpénzügyek egyensúlya pedig a fejlődés biztosítéka lesz – tette hozzá.

Kármán András szerint ugyanakkor a költségvetés tehát nem egy szűk csoportnak szól, hanem az ország egészének. A minimálbért keresők személyi jövedelemadójának 15 százalékról 9 százalékra csökkentésével, majd a minimálbér kétszereséig biztosított sávos kedvezményekkel 2,5 millió munkavállaló jár jobban. Jövőre 677 milliárd forint jut a közszolgáltatásokban dolgozó több mint 600 ezer ember béremelésére. Több mint egymillió családot és 1,7 millió gyermeket érint a családi pótlék megduplázása. Emellett változatlan összegben megmarad a családi adókedvezmény, a fiatalok adómentessége, a CSOK, a falusi CSOK és a Babaváró.

A lakhatásban igazságosabb rendszert hoz a Wekerle-program, a családok biztonságának megőrzése érdekében nem változik a rezsivédelem – mondta a pénzügyminiszter, aki a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzéséről is beszélt. Januártól minden nyugdíj 3 százalékkal emelkedik, megmarad a 13. havi nyugdíj, és megmarad a 14. havi nyugdíj egyheti összege is. Január 1-jétől a nyugdíjminimum 120 000 forintra, több mint a négyszeresére nő, és első lépésben mintegy 2,2 millió nyugdíjasnak jelent további támogatást a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése.

Több mint 500 milliárd forint többletforrást kap jövőre az egészségügy, ezzel indul el a Hugonnai Vilma egészségügy-fejlesztési program. Nőnek az oktatási kiadások is: emelkedik a pedagógusok és az oktatók bére, és jelentős béremelést kapnak az iskolákban a tanárok munkáját segítők is, valamint a rendőrök, a tűzoltók, a büntetés-végrehajtásban dolgozók és az igazságszolgáltatás munkatársai is.

A költségvetés bevételi oldalát erősíti a vagyonadó bevezetése az egymilliárd forint feletti vagyonrész után. „Az állam magán kezdi a megtakarítást” – folytatta a pénzügyminiszter, aki szerint ez nem fűnyíróelvű megszorításokat jelent, hanem a pazarlás megszüntetését. Ezzel a kormány a GDP 7,5 százalékáról 4,9 százalékára, vagyis egy év alatt több mint harmadával csökkenti a hiányt, döntően a kiadási oldalon. A pénzügyek rendezésének eredményeként három év után megfordul az államadósság emelkedése, a hiányt tehát tartós intézkedések tartják alacsonyan. Kármán András célként említette, hogy 2030-ra a hiány a 3 százalékos maastrichti határ alá kerüljön, és Magyarország megteremtse az euró bevezetésének feltételeit, ami olcsóbb lakáshitelt, kedvezőbb vállalati hiteleket és kisebb kamatterhet jelent.

A kormány célja, hogy 2030-ra a költségvetési hiány a maastrichti határérték alá csökkenjen, ezzel megteremtve az euró bevezetésének feltételeit.

Forrás: Magyarország Kormánya.

Adja hozzá a GlobalHir.hu-t a Google Hírek kedvelt forrásaihoz!
Így könnyebben megtalálhatja a GlobalHir.hu friss híreit a Google Hírekben. A megjelenést a Google rendszerei szabályozzák.

Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!

Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.