Az Országgyűlés elé került törvényjavaslat szerint a jövő évtől kezdődően adókötelezettség terheli az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyont. A szabályozás célja, hogy a kiemelkedően vagyonosak teherbíró képességét is bevonják a közteherviselésbe.
A javasolt adó mértéke sávosan progresszív: az egymilliárd forint feletti, de legfeljebb 100 milliárd forintos vagyonrészre 1 százalékos, az e feletti részre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozik. Az adókötelezettség kiterjed a belföldi és külföldi magánszemélyekre, valamint a belföldi és külföldi vagyonkezelési adóalanyokra is, bár a külföldiek esetében csak a meghatározott belföldi vagyonelemek után kell fizetni.
A vagyonadó részletei és mentességek
Az adóalap a nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó része, amelyet a tárgyév utolsó napi értéke alapján, a levonható tartozásokkal csökkentve határoznak meg. A jogszabály bizonyos kivételeket is meghatároz a személyes használati tárgyak tekintetében.
Az adóalap megállapításakor nem kell számításba venni a magánszemély személyes használati tárgyait, valamint az ingatlan szokásos használatához szükséges berendezéseket és felszereléseket. Ez alól kivételt képeznek többek között azok a műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek, amelyek egyedi értéke meghaladja a 3 millió forintot, illetve a 10 millió forintnál nagyobb egyedi értékű járművek. A közös tulajdonban álló vagyonelemeket a tulajdoni hányad arányában kell az adóalany vagyonához számítani.
A fizetendő összeget csökkentheti az adóalap megállapításához igénybe vett független szakértői, értékelői vagy cégértékelési szolgáltatás díjának fele, legfeljebb 2 millió forinttal, valamint az adóalapba számított vagyonelemek után megfizetett helyi adó és gépjárműadó. A törvény részletesen szabályozza a különböző vagyonelemek értékelését, a cégrészesedésektől és a vállalkozói vagyontól az ingatlanokon, gyűjteményeken és pénzügyi eszközökön át az opciós jogokig.
Bevallás és ellenőrzési szabályok
Az adóalany főszabály szerint önadózással állapítja meg és vallja be az adóját, amelyet a tárgyév utolsó napján fennálló vagyoni helyzet alapján kell meghatározni. Az adót a tárgyévet követő év augusztus 31-ig kell bevallani és megfizetni az állami adó- és vámhatósághoz. Bevallást csak akkor kell benyújtani, ha az év utolsó napján fennálló vagyon alapján adót kell fizetni, az elektronikus felületen keresztül.
A hatóság az adóbevallásban szereplő adatok eltérése esetén tisztázási felhívást küldhet. Amennyiben az adóalap csökkenése eléri az 500 millió forintot, és az ellentmondás nem tisztázható, adóellenőrzés indulhat. A törvénytervezet szerint a jogszabály 2026. december 15-én lép hatályba.
Az exit tax bevezetése
Ezzel párhuzamosan egy másik javaslat az úgynevezett exit tax bevezetését célozza. Ennek lényege, hogy ha egy tartósan Magyarországon adózó, jelentős pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemély külföldre helyezi át az adóügyi illetőségét, személyi jövedelemadót kell fizetnie az egyes vagyonelemein – például társasági részesedésein, értékpapírjain, befektetési jegyein és kriptoeszközein – addig felhalmozódott, de még el nem adott vagy más módon nem realizált értéknövekedés után.
A kormányzati javaslatok célja a vagyonkivonások visszaszorítása és a közteherviselés kiterjesztése a kiemelkedően vagyonos rétegekre, összhangban több uniós tagállam gyakorlatával.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.