A BBC beszámolója szerint A római kori szabadságfogalmaktól a vikingek szerencse-értelmezéséig, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat ikonikus szavai évezredek óta tartó emberi küzdelmet tárnak fel a közös boldogulásért. A BBC beszámolója szerint Thomas Jefferson, amikor 1776. július 4-én megfogalmazta a dokumentumot, két fő célt tűzött ki: egyrészt olyan világos és határozott kifejezéseket keresett, amelyekkel a gyarmatok egyetérthetnek, másrészt az amerikai szellem kifejeződését kívánta megteremteni. Az „élet, szabadság és a boldogság keresése” máig vitákat vált ki, mivel a szavak jelentése az idők során folyamatosan változott.
Michael Ditmore, a Pepperdine Egyetem professzora szerint ezek a kifejezések úgy működnek az amerikai köztudatban, mint egyfajta szoftver, amely folyamatosan a háttérben fut. Bár a szöveg látszólag egyszerű, a benne foglalt kötelezettségekről és jelentésekről a mai napig nincs teljes egyetértés. A dokumentum alaposabb vizsgálata rávilágít arra, hogy az emberiség évezredek óta küzd a szabadság és a boldogság fogalmával.
Az angol nyelv sokszínűségét kiválóan példázza a híres hármas kifejezés. Az „élet” (life) az óangolból származik, amelyet a germán törzsek hoztak magukkal az 5. század környékén. A „szabadság” (liberty) és a „törekvés” (pursuit) latin gyökerekkel rendelkezik, amelyek a normann hódítás révén kerültek az angolba. A „boldogság” (happiness) azonban egy egészen különleges, viking eredetű szálat rejt.
Tom Birkett, a University College Cork professzora szerint a szó az óészaki „happ” kifejezésből ered, amely szerencsét vagy jó sorsot jelentett. Ez a szó a viking portyázók és telepesek révén került Britanniába. Érdekesség, hogy Leif Erikson, a híres felfedező, aki a 11. században járt Észak-Amerikában, szintén viselte a „Leif heppni Erikson”, azaz „Leif a Szerencsés” nevet. A „happ” eredetileg egy megváltoztathatatlan, sorsszerű eseményre utalt, de az évszázadok során a jelentése eltolódott a személyes elégedettség és öröm irányába.
A 17. és 18. században a felvilágosodás eszméi alapjaiban kérdőjelezték meg azt a nézetet, hogy az ember sorsa eleve elrendeltetett. Az emberi értelem és cselekvés került a középpontba. Carli Conklin, a Missouri Egyetem jogtörténésze szerint a Nyilatkozat nem új eszméket hirdetett, hanem a már meglévő filozófiai alapokat alkalmazta egy új kormányzat létrehozására. A „boldogság keresése” nem a boldogság eléréséhez való jogot jelentette, hanem a jogot arra, hogy az ember saját ésszerű döntéseivel törekedjen a jólétre.
A dokumentum politikai és filozófiai jellege mellett a gyakorlati alkalmazhatóság is kulcsfontosságú volt. A 13 gyarmat közötti egység megteremtése érdekében a szövegnek olyan közös nyelvet kellett használnia, amely mindenki számára elfogadható volt. Ez a törekvés azonban kétértelműséget is szült, ami lehetővé tette a későbbi, egymással ellentétes értelmezéseket.
A „szabadság” (liberty) szó története még mélyebbre nyúlik vissza. Philippa Steele, a Cambridge-i Egyetem professzora rámutat, hogy a szó indoeurópai gyökerekkel rendelkezik, és számos nyelvben a „nép” fogalmával kapcsolódik össze. A római korban a „liberta” a felszabadított rabszolgákat jelölte. Ez a történelmi összefüggés fájdalmas ellentmondást szül a Nyilatkozat kapcsán, hiszen a dokumentum korai tervezetében szereplő rabszolgaság-ellenes passzusokat végül törölték, és maguk az alapító atyák közül is többen tartottak rabszolgákat.
A dokumentum más szavai is érdekes metaforákat rejtenek. A „kormányzat” (government) szó a latin „gubernare” igéből származik, amely eredetileg a hajó kormányzását jelentette. Ez a görög „kybernao” szóra vezethető vissza, amelyből a modern „kibernetika” kifejezés is ered. A „deklaráció” (declaration) pedig a fény és tisztaság fogalmához kapcsolódik, jelentése: valamit világossá tenni.
Végezetül, a Nyilatkozat nyelvezete egyben az amerikai angol önálló hangjának megszületését is jelezte. Anne Curzan nyelvész szerint a dokumentum helyesírása még brit jegyeket mutatott, de a későbbi évtizedekben az amerikai angol egyre inkább elvált az anyaországi változattól. Hogy a Nyilatkozat ma csupán egy történelmi ereklye vagy egy élő útmutató a nemzet számára, azt minden olvasónak magának kell eldöntenie, miközben csatlakozik az emberi gondolkodás azon hosszú láncolatához, amelyről a BBC cikke is beszámolt. A részletekről a BBC írt.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
