A BBC beszámolója szerint a „deadline” kifejezéstől a „lituation”-ig, a „prairie”-től az „amirite”-ig az Egyesült Államok nyelvi függetlensége alapjaiban változtatta meg az angol nyelvet, miközben egyedi kulturális identitást formált. A BBC cikke szerint az Egyesült Államok megalapítása egy újfajta beszédmód iránti igényt is magával hozott. Thomas Jefferson elnök 1813 augusztusában írt levelében barátjának, John Waldónak kifejtette, hogy a fiatal nemzet növekvő népessége és változatos éghajlata szükségessé teszi a nyelv bővítését. „Egy ilyen hatalmas, növekvő népességnek, amely ekkora területen él, ilyen változatos éghajlati viszonyok, termékek és mesterségek között, szükségszerűen bővítenie kell a nyelvét, hogy az betölthesse célját: az összes gondolat kifejezését, úgy az újakét, mint a régiekét” – írta, hozzátéve: „Az új körülmények, amelyek közé kerültünk, új szavakat, új kifejezéseket követelnek meg, és a régi szavak új fogalmakra való átültetését.”
Jefferson szerint az amerikai angolnak nevében és erejében is el kell különülnie az anyanyelvtől. Már a függetlenség előtt is sok brit panaszkodott arra, hogy az amerikai kifejezések „szennyezik” az angol nyelv tisztaságát. Samuel Johnson író 1756-ban az „amerikai dialektust” a korrupció egyik nyomának nevezte, amely minden széles körben elterjedt nyelv sajátja. A 21. században, az amerikai függetlenség 250. évfordulóján érdemes megvizsgálni, hogyan váltak ennyire különbözővé az angol nyelv változatai az Atlanti-óceán két partján.
A gyarmatosítás folyamata természetes módon távolította el a telepesek nyelvét az otthon maradottakétól. Jack Grieve, a birminghami egyetem nyelvésze szerint a különböző európai régiókból érkező népesség hatására a kezdeti akcentusok és szókincsbeli különbségek „kiegyenlítődtek”. Amikor azonban ezek a csoportok szétrajzottak a kontinensen, minden terület elkezdte kialakítani a saját beszédmódját, ami a mai napig hallható akcentusokhoz vezetett.
Az amerikai angol számos szót vett át az őslakosoktól, mint például a skunk, raccoon, chipmunk, moose, opossum és caribou. Emellett más gyarmatosítók nyelvei is hatottak rá, például a holland eredetű cookie vagy a francia prairie. Érdekesség, hogy sok amerikai kifejezés valójában régi brit szóhasználat, amely az Egyesült Államokban maradt fenn, míg Nagy-Britanniában kikopott. Ilyen például a fall használata az autumn helyett, amely a 16. századi Angliában még általános volt.
Ingrid Paulsen, a kieli egyetem kutatója 78 millió 19. századi újságcikket elemzett, hogy megértse az „amerikanizáció” folyamatát. Kutatásai során gyakran találkozott a dude figurájával, aki egy olyan amerikai férfi, aki nem tudta elfogadni saját identitását, és inkább brit divatot és nyelvezetet próbált követni. A trousers (nadrág) szó használata például a dude alakjához kötődött, míg a pants az igazi amerikai kifejezéssé vált.
A technológia fejlődésével ma már könnyebb nyomon követni a nyelv változását. Grieve 2018-ban Twitter-adatok alapján vizsgálta, mely amerikai régiók a leginnovatívabbak. A Nyugati part olyan kifejezéseket adott, mint az amirite vagy a cosplay, míg a Deep South a boolin és baeless szavakkal gazdagította a nyelvet. A kutató szerint a legnagyobb nyelvi újítások az afroamerikai közösségekhez köthetők, ahol a társadalmi identitás kifejezése erősebb hajtóerő.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
