Kína visszautasítja az USA és az EU bírálatait az új nemzetiségi törvény miatt

A MTI beszámolója szerint Az Egyesült Államok és az Európai Unió ideológiai előítéletektől vezérelve és politikai megfontolásokból bírálja a nemzetiségi egységről szóló új kínai törvényt, miközben figyelmen kívül hagyja Kína gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint az emberi jogok területén elért eredményeit – közölte pénteken Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője a tárca szokásos pekingi sajtótájékoztatóján. A szóvivő szerint az érintett felek „rosszindulatúan rágalmazzák” Kína nemzetiségi politikáját, beavatkoznak az ország belügyeibe, és aláássák a nemzetiségi egységet.

Felszólítás a tények tiszteletben tartására

Kuo Csia-kun határozottan felszólította az érintett feleket, hogy tartsák tiszteletben a tényeket, hagyjanak fel a „hazugságok terjesztésével”, valamint az úgynevezett nemzetiségi kérdések politikai célú felnagyításával. A kínai diplomácia álláspontja szerint a nyugati bírálatok nem a valós helyzeten alapulnak, hanem egyfajta politikai nyomásgyakorlás részét képezik, amely figyelmen kívül hagyja az ország belső stabilitásának és fejlődésének szempontjait.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió korábban azért bírálta a jogszabályt, mert az lehetővé teszi a kínai hatóságok számára, hogy a Kínán kívüli személyeket vagy szervezeteket is jogi felelősségre vonják, amennyiben azok a törvény szerint veszélyeztetik a nemzetiségi egységet vagy szeparatizmusra uszítanak. Ez a kitétel komoly aggodalmakat váltott ki nemzetközi jogi körökben, mivel a hatáskör kiterjesztése a határokon túlra is érvényesülhet, ami a kritikusok szerint veszélyeztetheti a nemzetközi jogi normákat.

A nemzetiségi egység és fejlődés előmozdításáról szóló törvényt márciusban fogadták el Kínában, és július 1-jén lépett hatályba. A jogszabály célja a kínai kormány szerint a közös nemzeti identitás erősítése az ország 55 hivatalosan elismert nemzetiségi kisebbsége körében. Kínában hivatalosan 56 nemzetiség él, amelyek közül a lakosság több mint 91 százalékát a han nemzetiség alkotja. A kisebbségek – köztük a tibetiek, az ujgurok, a mongolok, a huik és a mandzsuk – elsősorban az ország természeti erőforrásokban gazdag, az ország területének mintegy felét kitevő régióiban élnek.

A szabályozás részletei és a sinicizáció

A törvény kiemelt szerepet szán a mandarin nyelv használatának az oktatásban és a közigazgatásban, ösztönzi a különböző nemzetiségek közötti integrációt, valamint tiltja, hogy etnikai vagy vallási alapon akadályozzák a házasságkötést. Emellett előírja, hogy a vallási szervezeteknek és intézményeknek a vallás sinicizációjára vonatkozó irányvonalat kell követniük. A kínai kormány szerint ezek az intézkedések a társadalmi kohéziót szolgálják, míg a kritikusok szerint a kisebbségi kultúrák elnyomását eredményezhetik. A helyzet alakulását az MTI által közölt információk alapján továbbra is feszült figyelem kíséri a nemzetközi közösség részéről, miközben Peking kitart a törvény szükségessége mellett.