A Mirror beszámolója szerint Miguel Díaz-Canel kubai elnök élesen reagált Donald Trump amerikai elnök fenyegetéseire, amelyek az ország esetleges katonai megszállásáról szóltak. A kubai vezető kijelentette, hogy nemzete „az utolsó vércseppig harcolni fog” jogai, függetlensége és szuverenitása megvédése érdekében. Díaz-Canel hangsúlyozta, hogy bár Kuba nem vágyik háborúra, nem is fél tőle, és már megkezdték a felkészülést egy esetleges konfliktusra, hogy ne érje őket váratlanul vagy vereség.
A két ország közötti feszültség azóta éleződött ki, hogy az Egyesült Államok Nicolas Maduro venezuelai elnök hatalmának megdöntése után energiaembargót rendelt el, amely elvágta Kuba üzemanyag-ellátását. Ez a lépés súlyos gazdasági összeomláshoz, élelmiszerhiányhoz és mindennapos, akár 20 órás áramkimaradásokhoz vezetett a szigetországban. A kubai lakosság számára az alapvető cikkek, mint az élelmiszer és a gyógyszerek beszerzése is rendkívül megterhelővé vált az egekbe szökő árak miatt, miközben a gazdasági nehézségek tovább mélyítik a társadalmi elégedetlenséget.
Díaz-Canel elnök szerint a Trump-adminisztráció retorikája kizárólag a megfélemlítést és a destabilizációt szolgálja. „Mi egy békés ország vagyunk. Senkire sem jelentünk fenyegetést. Szolidaritást vállalunk a világgal, ezért Kuba nem egy konfliktusban álló ország. Nem vagyunk gyarmat, nem adjuk fel a szuverenitásunkat vagy a függetlenségünket.” Hozzátette, hogy az Egyesült Államok folyamatos agresszív retorikája és a pszichológiai hadviselés a kubai nép méltóságának megsértését jelenti. A kubai kormány szerint az amerikai kormányzat célja a társadalom belső bomlasztása és a lakosság megfélemlítése.
Ezzel szemben Donald Trump, Marco Rubio külügyminiszter és az amerikai kormányzat más tisztségviselői következetesen tagadják, hogy a kubai gazdasági válság az Egyesült Államok felelőssége lenne. A felelősséget a kubai kormány szocialista politikájára hárítják. Bár a katonai beavatkozás lehetőségét nem zárták ki teljesen, jelezték, hogy hajlandóak időt adni a kubai hatóságoknak a reformok végrehajtására. Marco Rubio ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Kuba komoly nemzetbiztonsági fenyegetést jelent az Egyesült Államokra nézve, különösen a Kínával és Oroszországgal fenntartott biztonsági és hírszerzési kapcsolatai miatt.
A kongresszusi meghallgatásokon Rubio kifejtette, hogy szerinte a jelenlegi kubai rendszer képtelen a valódi reformokra, hacsak nem történik személycsere vagy szemléletváltás a vezetésben. A kubai politikusok ezzel szemben úgy látják, hogy az Egyesült Államok által bevezetett szigorítások csak szenvedést okoznak az átlagembereknek, miközben a szigetország szuverenitása megkérdőjelezhetetlen. A helyzet továbbra is rendkívül feszült, a diplomáciai csatornák pedig egyre inkább elzáródnak a két fél között, miközben a retorikai háború tovább folytatódik a nemzetközi színtéren, és a felek álláspontja között egyelőre nem látszik közeledés.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
