Javult Európa levegőminősége, hiszen folyamatosan csökken a főbb légszennyező anyagok kibocsátása az évtizedek óta tartó környezetvédelmi politikáknak, a technológiai fejlődésnek, valamint a tisztább ipari és közlekedési rendszereknek köszönhetően – állapította meg az MTI által is ismertetett, a Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat (CAMS) által készített éves értékelő jelentés. A dokumentum, amelynek összefoglalóját a HungaroMet Zrt. tette közzé, az európai levegőminőség-elemzési adatokra, a megfigyelőállomások méréseire és a jelentősebb szennyezési események részletes vizsgálatára támaszkodik.
A jelentés szerint az összkép továbbra is pozitív, a kontinensen a főbb légszennyező anyagok kibocsátása csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt évtizedben a kén-oxidok és a nitrogén-oxidok kibocsátása évente körülbelül 3-5 százalékkal mérséklődött az Európai Unióban. A legjelentősebb eredményeket az iparban és a közúti közlekedésben érték el: 2015 óta az ipari kén-oxidok kibocsátása 59 százalékkal, míg az ipari nitrogén-oxid-kibocsátás 39 százalékkal esett vissza. A közúti közlekedésből származó nitrogén-oxidok mennyisége 40 százalékkal, a finom szálló por (PM2,5) kibocsátása pedig 34 százalékkal csökkent.
Bár a levegőminőségi szakpolitikák hatékonynak bizonyulnak, a jelentés rámutat arra is, hogy az időjárási viszonyok évenkénti változásai jelentősen befolyásolhatják a szennyezettségi szinteket. A szélsőséges hőmérsékleti ingadozások közvetlen hatással vannak az évszakos levegőminőségre. A nyári időszakban a magas hőmérséklet, az erős napsugárzás és a stagnáló légköri viszonyok kedvező feltételeket teremtettek a talajközeli ózon kialakulásához. Tavaly a júniusi és augusztusi hőhullámok idején regisztráltak magasabb ózon-koncentrációkat, a legjelentősebb ózonesemény augusztus 8. és 17. között érintette Nyugat-, Közép- és Dél-Európát.
Télen a szokásosnál hidegebb időjárás és a hőmérsékleti inverziók okoztak nehézségeket. Az inverzió során a magasban melegebb a levegő, mint a talajfelszínen, ami megakadályozza a függőleges légáramlást, így a hideg levegő és a szennyezőanyagok megrekednek az alsó rétegekben, hozzájárulva a részecskekoncentráció növekedéséhez. Emellett 2025 nyarán súlyos erdőtüzek is nehezítették a helyzetet, amelyek jelentősen hozzájárultak a szálló por koncentrációjának emelkedéséhez.
A levegőminőségi irányelv értelmében 2030. január 1-jétől legfeljebb évente 18 napon szabad túllépni a kisméretű részecskékre (PM2,5) meghatározott köbméterenkénti 25 mikrogramm napi határértéket. Az elemzés szerint ugyanakkor tavaly Kelet-Európában és az észak-olaszországi Pó-völgyben több mint 35 napon lépték túl ezt a határértéket, ami rávilágít a további intézkedések szükségességére.
A CAMS négy jelentős 2025-ös „szennyezési epizódot” is elemzett, köztük egy februári, határokon átnyúló PM2,5-epizódot, amely Magyarországot is érintette. Ebben a háztartási fűtés, a mezőgazdaság és a közlekedés játszotta a főszerepet. Számos európai ország, köztük Magyarország, Németország, Lengyelország és Bulgária is jelentősen ki volt téve a lakossági fűtésből származó PM-kibocsátásnak. A szakértők szerint a jövőbeli levegőminőségi célok elérése érdekében elengedhetetlen a lakossági fűtési rendszerek korszerűsítése és a kibocsátásmentes technológiák szélesebb körű elterjesztése.
A forrásmeghatározási vizsgálatok során Berlin példáján keresztül láthatóvá vált, hogy a határokon átnyúló szennyeződés-szállítás is jelentős tényező. A február 10-től uralkodó meteorológiai helyzetben a déli és délkeleti szelek Magyarországról is szállítottak szennyezőanyagokat a német főváros irányába, ami jól mutatja a levegőminőség regionális összefüggéseit.
Maradj velünk, hogy ne maradj le a friss hírekről!
Kövesd a GlobalHir.hu-t Facebookon, iratkozz fel Telegram-csatornánkra, vagy add hozzá RSS-feedünket, és értesülj gyorsan az új cikkekről.
