160 km/h-s sebességre bővítik a balatoni vasútvonalat

Vitézy Dávid a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében jelentette be, hogy új vasútfejlesztés előkészítését kezdik meg, amelynek célja a 160 km/h sebesség elérése Székesfehérvár után egészen a Balatonig. A tervezési szerződést már megkötötték a balatoni vasútvonal Szabadbattyán–Lepsény szakaszának fejlesztésére, amelynek elsődleges célja, hogy ezen a szakaszon is két vágányon, 160 kilométer/órás sebességgel lehessen haladni. Az elmúlt közel húsz évben a 30-as, Budapestről Nagykanizsa és Zágráb felé vezető fővonal több szakaszát uniós segítséggel átépítették Kelenföld és Balatonszentgyörgy között, a Balaton partján pedig néhol szakaszosan második vágányt is fektettek. Ezekből a korábbi projektekből azonban sajnálatos módon kimaradt a Székesfehérvár és Balaton közötti szakasz, aminek a pótlása most végre elindulhat.

A most, első körben a részletes tervezéssel induló beruházás keretében második vágányt készítenek elő Szabadbattyán és Lepsény között. Emellett akadálymentes peronok tervei is elkészülnek a Polgárdi-Tekerespuszta megállóhelyen és a Kiscséripuszta állomáson. A projekt szerves része lesz az ETCS 2-es szintű vonatbefolyásoló rendszer kiépítése is Székesfehérvár és Lepsény között, ami elengedhetetlen feltétele a 160 km/órás sebességnek. Bár önmagában ezen a szakaszon csak pár perc időnyereség érhető el, a Nagytéténytől Lepsényig tartó, szinte végig 160 km/h-s sebességre alkalmas pálya már érdemi menetidő-csökkenést eredményez majd az utasok számára.

Az igazi nyereséget az jelenti, hogy a kétvágányú pályán stabilabb lehet a menetrend, és valamelyest nő a pályakapacitás is. Ez lehetővé teszi, hogy több vonat közlekedhessen Siófokra, hiszen összességében rövidebb lesz a zavarérzékeny, egyvágányú pályaszakasz, ami jelenleg a kapacitás legfőbb korlátja a balatoni vonalon. Külön tervezési munka részeként rövidesen megkezdik egy rövid új vasúti átkötés előkészítését Lepsénytől Balatonakarattya felé. Így a Balaton északi partja is érezhetően gyorsabban lesz elérhető, mint a jelenlegi, csupán 80 km/órával járható, kanyargós nyomvonalon. Az északi és déli partra tartó vonatok így közösen használhatják a 160 km/h sebességre tervezett új pályát Lepsényig, ami jelentősen rövidíti a két part közötti utazások időigényét.

A fejlesztés kapcsán éles kritikát fogalmaztak meg a korábbi közlekedéspolitikával szemben, amely a közlekedési cégek lebénításához vezetett. A miniszteri célkitűzés az önállóan is fejleszteni akaró és képes állami közlekedési vállalatok visszaépítése, amelynek ez a projekt az első lépése. A vonatkozó tervezési közbeszerzést a MÁV Pályaműködtetési Zrt. írta ki. A tendert megnyerő Ring Mérnökirodának 1,474 milliárd forint értékben komplex tervezési feladatot kell elvégeznie: a döntés-előkészítő tanulmánytól és a környezeti hatásvizsgálattól kezdve egészen a kiviteli tervek elkészítéséig és az engedélyeztetésig kell eljuttatnia a beruházást.

Egy ilyen tervezési munka megkezdésétől az építkezés befejezéséig ma átlagosan 7 év telik el akkor is, ha közben nincs semmilyen leállás. Tehát ez a beruházás nem holnap épül meg, de a szakemberek szerint sok jó projektet kell megtervezni és előkészíteni ahhoz, hogy utána legyen mit megvalósítani. A korábbi évek egyik legfőbb hibája az volt, hogy szinte minden vasúti előkészítést félbehagytak vagy leállítottak. A jelenlegi törekvés ezeknek a projekteknek az újraindítása, és az új, jövőbe mutató vasúti beruházások előkészítésének megkezdése a közlekedési tárca és a MÁV közös munkájával.

A beruházás jelentősége abban rejlik, hogy hosszú távon biztosítja a Balaton elérhetőségének javítását. A 160 km/h-s sebesség elérése nem csupán a menetidő csökkentését szolgálja, hanem a vasúti közlekedés versenyképességét is növeli az egyéni közlekedéssel szemben. A kétvágányú pálya kiépítése és a modern vonatbefolyásoló rendszerek alkalmazása alapvető feltétele a modern európai vasúti hálózatnak, amelyhez a balatoni vonalnak is fel kell zárkóznia. A tervezési folyamat során kiemelt figyelmet fordítanak a környezeti hatásokra és az utasok kényelmére, különös tekintettel az akadálymentesítésre.